Május végi bányatavi túrámról olvashattok egy rövid beszámolót. A horgászat helyszíne egy több mint 60 éves, nem túl nagy kiterjedésű bányató. A tó Gyomaendrődtől pár kilométerre található és az idei évben nyitotta meg kapuit Spicces Horgásztanya néven. Egy hetet szerettem volna eltölteni a vízparton, de sajnos egyéb elfoglaltságom miatt ez négy napra redukálódott.

A horgászatra három csalival készültem. Ezek közül kettő már korábban is jól működött ezen a vízen: a Birdfood és a RedArmy. Harmadik csaliként a Sunshine golyót választottam. A csalikat CFB mixekből a saját elképzelésem alapján készítettem el.

Délután érkeztünk a tópartra. A halőrökkel való egyeztetés és információ csere után elfoglaltuk a horgászhelyünket. A csónakos helykeresés alkalmával főként a sekély partközeli vizeket és töréseket, sekély platókat keresetem. A tó 6-7 méteres átlagmélységének köszönhetően a víz lassan melegszik fel. Ezért döntöttem az említett helyek mellett. Mivel lerövidült a horgászatra szánt időm, szerettem volna attraktívabbá tenni a csalimat és az etetésemet. Ezt a következő módon oldottam meg:

Az etetésemet még magkeverékkel egészítettem ki. A helykeresés során már látható volt, vihar közeleg! Miután a szerelékek és a táborban is minden a helyére került addigra besötétedett. Megérkezett a vihar és az eső is szakadni kezdett. Egy finom vízparti vacsora és pár sör elfogyasztása közben jót beszélgettünk a horgásztársakkal. A társalgást hamar félbe kellet szakítanunk egy ponty érdeklődése miatt.

Fotózás és fertőtlenítés után mehetett is vissza az izmos töves. Az éjszaka hátralévő része eseménydúsan telt. Reggelig 11db pontyot sikerült szákba terelni az „attraktív" etetésről. A kora reggeli óráktól késő délutánig a pontyok érdeklődése alábbhagyott. Így volt időm egy kis pihenésre. Az időjárás nagyon rapszodikus volt. A napsütést pillanatok alatt szakadó eső váltotta fel. Olykor orkán erejű szél nehezítette a horgászatot. Meg kellet küzdeni az elemekkel! A sötétség beállta után az előző éjszakához hasonlóan folytatódtak az események, egymás után jöttek a halak. Így a horgászaté lett a főszerep és ismét kimaradt az alvás.

Napközben sokkal nagyobb erőfeszítésbe került egy-egy pontyot elcsípni. Figyeltem a vizet, a halra utaló jeleket. A meder feltérképezésével töltöttem az idő nagy részét. Két nap elteltével a RedArmy-val etetett hely is működni kezdett és sorra adta a halakat. Itt kizárólag csak bojlit etettem, bízva a nagyobb testű egyedek megfogásában. Ez működött is, ugyanis ezen az etetésen sikerült a legnagyobb átlagsúllyal megfogni a halakat. A legtöbb halat pedig az „attraktív" etetés hozta. Nagyon jól éreztem magam ez alatt a négy nap alatt, bár pihenni nem sokat tudtam, de nem is azért mentem!

Összegzésül megemlíteném, hogy egy igazán mozgalmas túrát zárhattam. Ezt nagyrészt a kiváló minőségű csaliknak köszönhetem. Rengeteg halat sikerült fognom, bár az igazán nagy példányok most elkerültek. A halak ereje és küzdeni akarása kárpótolt mindenért. Az időjárás rendkívül változékony volt a túra ideje alatt és érezhető volt a pontyok táplálkozásán is. Mind a három csali kiválóan működött, bár a Birdfood kimagaslóan teljesített. Érdekességképpen megemlíteném, hogy RedArmy-val csak tőpontyot fogtam. Nyáron újra visszatérek erre a vízre egy hosszabb túrára CFB csalikkal felfegyverkezve és újra üldözőbe veszem a halakat. Tudom, hogy ez a víz kapitális pontyokat is rejt! Itt a cikk végén szeretnék köszönetet mondani Horváth Csabának a csalikért és a sok jó tanácsért!

Üdvözlettel,
Békés Bálint

{fcomment}