Horgászok Küldték:Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Hatalmas vízterületen, rövid idő alatt, nagyhalat fogni. Röviden ennyi volt a célunk. Pölöskén jártunk, és 2 napunk volt rá, hogy a tó termetesebb lakói közül minél többet horogra csaljunk. De mi van ha az „istenített” akadók nem adják a halat? Van megoldás.

Nagyszerű 48 órát töltöttünk a gyönyörű Pölöskei tavon, ami méltán tartozik az ország leghíresebb bojlis vizei közé. A 146 hektárnyi akadóval bőven tarkított vízfelület próbára teszi a legelszántabb horgászt is. A rendkívül fás, bokros felszín csak sejteti mit rejthet a mélység. A vízszint 30 centitől egészen 6 méterig változik, az aljzat egyenetlen, árkos, helyenként vastag iszapréteg borítja. Ezek, a vízben hagyott bokrok, lombkoronák első osztályú élőhelyet biztosítanak minden halfajnak.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

 

Ahogy a vízpartra értünk, gyorsan bepakoltunk a csónakba és indulás. Főhadiszállásunk a sziget 6 nevű horgászhely volt a következő két napban.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

 

Maga a horgászat egy hirtelen jött ötlet volt, nem készültünk rá, a nagy sietségben fényképezőnket sem pakoltuk be, így a képek telefonnal készültek. A helyválasztás is azért a szigetre esett, mert egész egyszerűen azt tudtuk csak lefoglalni. Mivel még nem horgásztunk itt, csak az eddig olvasott cikkekre és a korábban látott videókra tudtunk hagyatkozni. Befelé csónakázva nagyjából az a látvány fogadott minket amire számítottunk, a bóják mind az akadóban voltak elhelyezve szinte kivétel nélkül. Mindenki innen remélte élete fogását, ami normál esetben teljesen nyilvánvaló lett volna. Ahogy haladtunk a helyünk felé, több horgásszal is beszéltünk, de sajnos nem voltak túl jó híreik. Napok óta növekszik a hőmérséklet, és ezzel arányosan csökkent a halak kapókedve. Láttuk hogy valami mást kell kitalálnunk ha nem szeretnénk üres kézzel távozni. Így merült fel az ötlet, mi lenne ha mi nem erőltetnénk tovább azt az akadó sort ahol másnak sem megy, hanem azon kívül keresnénk ígéretesnek tűnő helyeket. Egy biztos kiinduló pontunk volt, minimum 20-30 méter távolságra legyünk ettől a mindenki által horgászott sávtól.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Bóják az akadóban mindenütt

 

Így hát fogtuk a tapogató rudat, csónakba szálltunk, és kezdetét vette a helykeresés. Elsősorban nagyobb medertöréseket, vagy keményebb „tisztásokat” próbáltunk találni, amik szintén jó haltartók lehetnek. Az így felderített helyek viszonylag közel, 50-60 méter távolságra helyezkedtek el a horgászhelyünktől. A másik elméletünk az volt, mivel már napok óta nem eszik a hal, semmiképp nem etetünk sokat, maximum 8-10 szem bojlit dobáltunk szét minden esetben a felcsalizott horgok körül, amik a következő képen néztek ki:

A főzsinórunk 35-ös monofil, 25-30 méternyi 0.50-es előtétzsinórral, aminek a végébe 1 méternyi leadcore-t kötöttünk. Pontosabban a Fox Leadcore Leaders With Safety Sleeves nevű komplett szereléket, melynek lényege, hogy bevágás után a rögzített karika szabadon csúszik az ólombetétes zsinóron, így esetleges szakadás után a hal nem cipeli magával az ólmot. Erre került egy 140g-os ólom illetve a horogelőke, melynek alapja a Stamina 15lbs zsinór, ez pedig egy Snaggerel ellátott 2-es méretű Hayabusa BIL288 vagy Hayabusa K1 típusú horogban végződött.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Erről már csak a tökéletes CFB csali hiányzik, és a siker garantált!

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Hayabusa K1 és a Full Liver 24mm


Mire minden golyó a kiválasztott helyre került lassan lemenőben volt a nap.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Pölöskei naplemente

 


Szerelékek beélesítve, így már nyugodtan megyünk neki az éjszakának.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

 

Sajnos kevés idő állt a rendelkezésünkre, és a halak kapókedve sem volt éppen a toppon, így egyértelműen csak a legjobb csalik kerülhettek a horogra. Míg Ferenc a fűszeres Red Army-val próbálkozott, én a CFB Full liver mellett tettem le a voksom. Két órán belül Ferenc botjára meg is jött az első jelentkező.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

14.90-as tőponty két szem Red Army-ra


Ezt követően másnap délig rengeteg 7-8-10kg körüli pontyot fogtunk, szinte egymással versenyezve szóltak a jelzőink, így sok alvásban nem volt részünk.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Egy harcos nyurga a „kisebbek” közül

 

Ez részben nagy öröm, mert körülöttünk nagy csend uralkodott a vízen, de mivel nem titkolt szándékunk a nagyobb példányok felderítése és szákba terelése volt, változtatnunk kellett a taktikánkon. A 20 mm-es bojlik helyére dupla 24mm-esek kerültek, remélve hogy ezzel szelektálhatjuk a tó jelentős kisponty állományát.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Íme a frissítés pillanata


Ezt követően a feltételezésünk igazolódni látszott, bár a kapásszám lényegesen csökkent, a kifogott halak mérete ezzel arányosan növekedett.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

13.60kg-os hibátlan töves dupla 24mm-es Red Armyra


Majd végre a Full Liver is meghozta a halak kapókedvét, nemsokára már én is fáraszthattam.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Furcsa, szinte dévér formájú 16.50-es



Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

Számunkra a két legfontosabb dolog, a kíméletes bánásmód és természetesen a legjobb csalik

 

Amint beesteledett hatalmas, szinte robbanásszerű füstölős kapással megérkezett a túra legnagyobb hala is. Körülbelül 10-15 perces fárasztás után sikerült is szákba terelnem ezt a gyönyörű tükröst.

Ahogy a bölcsőbe tettem tudtam: Igen megvan! Ez bizony 20 feletti lesz. Ahogy a mérlegelésnél kiderült 20.40kg –ot nyomott.

 

Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!

20.40 kg Dupla 24-es Full Liverre éhezett meg

 


Van élet az akadókon túl, avagy bevetésen a vörös hadsereg!A visszaengedés pillanata: Viszlát még találkozunk


Mérhetetlen öröm töltött el, hiszen egyrészt ő az egyéni rekordom, másrészt igazolta az elméleteinket. Nem érdemes mindig úszni az árral, néha igenis kockáztatni kell. Nem csak behúzni a 100%-osnak vélt akadóba és várni a kapást, hanem a halat keresni kell, és ha megtaláltuk kapásra kell bírnunk. Talán pont ez ennek a sportnak a lényege, soha nincs biztos megoldás, a siker soha nem garantált. De egy jól átgondolt taktikával és egy tökéletes csali választással egy lépéssel közelebb kerülhetünk álmaink halához.

 


Írta: Pöntör Attila és Kersák Ferenc

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal