Nagyon vártam már ezt az augusztusi végi túrámat, melyet Szlovákiába terveztünk 48 órás horgászatra Márton Tamás barátommal. Néhány mondat a tóról: A tó Szlovákiában, a magyar lakta Albár község határában található, Dunaszerdahelytől alig hat kilométerre. A tó tőzegbányászat során jött létre, az 1960-as években. Első ránézésre szinte folyónak nézhetjük a vizet, ha leülünk a tópartra, olyan érzésünk van, mintha folyóvíz partján tartózkodnánk. A tó 1,5 kilométer hosszú és 60-80 méter széles. Az átlagmélysége pedig 1,5-2 méter közé tehető. Horgászni csak az egyik felén lehet, ahol a horgászállásokat kialakították. A tó igazi vadregényes képet mutat minden évszakban, ősnádas öleli körül. Péntek reggel 10 óra fele érkeztünk meg a tóra.

Meghorgászandó terület.

Erre a hétvégére napos, száraz igazi augusztusi melegre volt kilátás. Sima víztükör rekkenő hőség fogadott bennünket. A horgászatomra most a DEEP SEA WORLD-öt választottam. A főzött és oldódó bojlikat egyaránt feleztem. Ezzel is etettem és csaliztam a túrám során. 

Előkészített etetőanyag. 

Az egyik szerelékemet a nád elé 10 méterre helyeztem el, ahol kezdődik a törés a mederbe és kemény aljzat található 2 méteres vízbe. A másik szerelékemet a mederbe helyeztem el, ahol átlag 5 méteres vízmélység található 50-60cm-es iszap réteggel. Tamás barátom mind a két szerelékét a nád elé helyezte sekély 1 méteres vízbe kemény aljzatra. Nem is váratott sokat magára a nádhoz közelebbi etetésem húzós, erőteljes kapásra jelentkezett, megérkezett az első albári tövesünk. 

Szép, egészséges töves, melynek súlya 7,8kg. 

Mind nagyon örültünk, hogy ilyen hamar sikerült is szákba terelnünk az első halunkat. Dél körül pötyögtető kapásra lettünk figyelmesek a mederbe elhelyezett szerelékemre. Láttam a bot spiccén, hogy valami szöszöl az etetésemen aztán egy pillanat alatt felvágta a swingerem és már szaladt is a damil az orsóm dobjáról. Ráemeléskor éreztem ez már egy erősebb hal lesz. Néhány kitörés után sikeresen szákoltuk ezt a gyönyörű tövest. 

14,3kg-os makulátlan pikkelyes. 

Visszaengedése után Tamás botján is egy igen erőteljes kapás történt. Megérkezett neki is az első albári pontya, egy szép 10kg feletti tükrös személyében. 

Tomi első albári fogása

Egy hosszabb csendes időszak köszöntött ránk. 17 óra felé mederbe elhelyezett botomon egy füstölős kapásra lettünk figyelmesek. Ráemeltem a botomra és ez a hal csak nem akart megfordulni. Elúszott fel jobbra lassan sikerült megfordítani éreztem, hogy ez egy jó hal lesz vontatta magát a part felé. A parttól 5 méterre letisztult vízben láttam, hogy egy nagy tövessel van dolgom. Nyitott fékkel lassan önmagát fárasztva erejét vesztette és sikeresen szákoltuk. Bölcsőbe helyezve már láttuk, hogy ez egy nagy hal lesz mindenki csak tippelgette a súlyát. Mérlegelés után kiderült, hogy ez a hal 20,6kg. 

Szép, őslakos töves. 

Gyönyörködtünk a halban és gyorsan útjára engedtük. A tiszta vízben megláttuk, hogy 5-6 méteren eltávozik. 

Barátságban a halakkal! 

Mind a ketten nagyon örültünk ennek a halnak, amelyen látszott, hogy ő bizony régóta itt el a tóban. Horog ütötte seb nem látszott rajta. Este 19 óra felé Tamásnak a jobbos botja elfüstölt, mely fárasztáskor beleúszott az én damilomba és azt hittük, hogy még mindig ez a hal feszíti a zsinórom, de láttuk, hogy a damilom balra távolodik el. Gyorsan rá is emeltem és ezen is egy termetes hal van. Tamásét megszákoltuk, nem sokkal később az én halamat is. Sikerült egy páros halat fotóznunk, melynek nagyon örültünk.

Párosával is megy Albáron. 

A fülledt, párás meleg reggel óta kínzott bennünket. 35 fokos szélcsendes időszakban bent a nádfalban megrekedt a levegő. 18:30 körül fekete felhők tornyosulását véltük felfedezni. Gondoltuk enyhül a hőség és ez a zápor talán megmozgatja majd a vizet is. Amire nem számítottunk, hogy ez nem egy szimpla zápor volt, hanem egy bődületes felhőszakadás. Körülbelül egy óra alatt 60-70mm víz zúdult a nyakunkba mosta a sarat a sátrunk alatt, hömpölygött előttünk a víz. Szemmel láthatóan a tó víz szintje is megemelkedett. Azt beszéltük a sátorban kuporogva csak most ne húzza el semmi a szerelékünket, mert szinte, mint egy függöny úgy szakadt az eső. 

A vihar kezdete. 

Elvonult a zivatar és rácsodálkoztunk, hogy egy pillanat alatt ekkorát tud fordulni az időjárás. Gondoltuk is majd ez a lehűlés, felhőszakadás még inkább kapásra bírja a halakat. Mind a hárman azon csodálkoztunk, hogy sem a fényváltás, sem pedig az éjszaka nem hozott eredményt. Hajnalban mikor megébredtem kinéztem a sátramból és tipikusan októberi idő fogadott. Párás, ködös nyirkos idő. A látótávolság nem volt több 20 méternél. Frissítettük a szerelékeket, de így se jutottunk kapásig. Délelőtt 10 órára sikerült áttörnie a napnak ezt a párás, ködös zónát és újra naposra fordult az idő. Tükör sima víz és 30 fok meleg lett, újra a nyárba csöppentünk. Balos botomat elhúzta egy hal, amelyre csodálkoztunk is, hiszen 14 órán keresztül kapásig se jutottunk. 

Szép 8,4kg-os tükrös.

Beszélgettük is Tamással, hogy milyen érdekes, hogy se a vihar, se az éjszaka, se a párás, ködös idő nem hozott semmi eredményt, de amint felragyogott a nap és kisimult az idő rögtön elhúzta egy hal. Tomi jobbos botja újra eredményesnek bizonyult és sikeresen szákoltunk egy 8kg-os tövest. Déli rekkenő hőségben a reggel elhelyezett mederbe lévő botom kapásjelzője megszólalt. Ismét a dupla 20mm-es DEEP SEA WORLD-re éhezett meg egy termetesebb ponty. Az iszapos, mély mederből eddig csak pár kapásom volt, de az mind jó halnak bizonyult. Egy vehemens fárasztást követően újra egy szép tövest tarthattam a fényképező elé. 

16,4kg-os makulátlan töves. 

Délután 3 óra fele édesapám egy telefonhívást kapott, ami miatt sajnos abba kellett hagyni túránkat, amely így 30 órásra rövidült. Már csak a botok maradtak hátra, mikor a nádhoz közeli szerelékemre egy ejtős kapás érkezett. Már ráemeléskor éreztem, hogy ez egy jó hal lesz. Rövidebbre szabott túrám utolsó halát tereltük a szákba. 

12,5kg-os tükrös. 

Nagy becsben engedtem útjára ezt az utolsó halamat és köszöntem el tőle. 

Viszlát, barátom. 

Röviden összefoglalva ezt a 30 órás horgászatot igen meglepő dolgokban volt részem. A nyári időszakban általában egy vihar, egy zápor vagy egy lehűlés mindig jó hatással van a halak kapókedvére, ami itt most pont az ellenkezőjét váltotta ki belőlük. 14 órás kapástalanságot, de lehet az, hogy majd 2km hosszú a tó ebben az időszakban nem tartózkodtak előttünk a pontyok. Túránk során megtapasztaltunk 35 fokos rekkenő hőséget és 20 fokos felhőszakadást, de mégis a nappali tükör sima víz és a nagy meleg időszakban tudtuk csak kapásra bírni barátainkat. Annak ellenére, hogy rövidre szabta túránkat az élet mindannyian nagyon jó száj ízzel fejeztük be a horgászatunkat. Megbeszéltük, hogy jövőre visszatérünk, és újra bele vágunk ebbe a vadregényes vízbe. 

Üdvözlettel: ifj Berregi Attila

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal