Paksi küzdelem a CFB szemszögéből

Első alkalommal rendezte meg a VB Pecamánia horgászáruház és a Paksi Atomerőmű Horgászegyesület közös rendezésű bojlis baráti találkozóját Pakson. A versenyen részt vett a Carp Friend Baits is, méghozzá a Green Carp Team által képviselt nagydorogi csapatával, melyet ezúttal Dobstadt Krisztián és Miczki Márton alkotott.

 

A verseny helyszínéül a Paksi Atomerőmű Horgászegyesület kezelésében lévő Füzes tavak 4. számú tava szolgált.Paksi küzdelem a CFB szemszögéből

A verseny helyszínéül szolgáló 4. sz. Füzes tó

A baráti találkozót megelőzően az elmúlt egy évben már kétszer rendeztek bojlis versenyt az egyesület 5. számú taván, melyen csapatunk szintén részt vett. A tavakba az elmúlt 10 év során rendszeresen telepítenek 6-12 kg közötti pontyokat, melyeket az egyesület a saját halgazdaságában nevelt meg. Tehát a tóban sok szép hal él, mégis a versenyek csupán csak pár darab nagytestű halat tudtak a versenyzők horogra keríteni. Az elmúlt két verseny során szerzett tapasztalatokat mérlegelve, majd azokat összegezve körvonalazódni látszódott, hogy mégis mivel lehetnék eredményesek. A taktikánk egyértelműen a kishalakra épült, melyek az 1 -1,5 kg közötti pontyokból állt, majd az esetlegesen beugró nagyhalat pedig bónuszhalnak könyveljük el. Ennek megfelelően 18 mm-es méretben gyúrtunk CFB Monster Fish alapra Monster Crab aromát, Black Jack mixre Peach barack aromát. http://cfb.unas.hu/spl/502058/Aromak

A golyók 70 %-a oldódó, míg a maradék 30% főzött bojliból állt. A tó közelsége és a csapattársam egyesületnél való tagsága miatt, a versenyt megelőzően többször is teszteltük csalijainkat. Minden egyes peca alatt sikerült több kispontyot fogni, és volt olyan is, hogy bónuszhalként 8-10 kilós ponty is horogra csábult. A csalijainkban maximálisan bízva, nagy izgalommal vártuk a verseny napjának kezdetét.
A visszaszámlálás végre elért október 16.-ára, amikor ugyanis reggel 8 órakor elkezdődött az I. VB pecamánia bojlis baráti találkozó sorsolása!

Paksi küzdelem a CFB szemszögéből
Sorsolás előtti izgalmak


A versenyre 21 csapat jelentkezett, melyből néhány csapat profi szintről képviseltette magát, ezzel is minősítve a verseny rangosságát. A szabályzat szerint két körben történt a sorsolás. Az első körben a nevezési sorrend alapján húztak a csapatok sorszámot, mely sorszám alapján a horgászhelyek sorsolása történt. A mi csaptunk a nem túl szerencsés 18.-ként húzhatta helyét. Nem igazán jó érzés az, amikor sorra húzzák ki az ember előtt a favoritnak számító helyeket, de bíztunk a szerencsénkben. Végül is a C szektor 8-as számú állását sorsoltuk, aminek örültünk, hisz a szektor szélét jelentette. Az időjárás előrejelzés nagy erejű viharos szelet és sok esőt jósolt, éppen ezért a sorsolást követően mindenki igyekezett az általa sorsolt hely minél előbb való elfoglalását, horgászhelyének kiépítését.

Paksi küzdelem a CFB szemszögéből
A tó és a sorsolt helyek térképe

A mi horgászhelyünk 2 állásra volt osztva, mégis mindkét rod podot egy helyre raktuk, mivel nem akartuk a tábort két részre osztani. A helytől jobb oldalra, körülbelül 50 méterre nagy fűzfatuskó meredt ki a vízből, mely a meder régi elárasztásának bizonyítékául szolgált. A bal oldalról pedig vékony ágak álltak ki a vízből körülbelül 85 méterre. Az első sátor felállítása után az összes cuccunkat berakva, szinte azonnal elkezdtük a hely feltérképezését. A bal oldalon lévő látható akadó sor 85 méteren a parttal párhuzamosan végigment a víz alatt is a horgászhelyünk előtt. Mivel a verseny szabályzata értelmében etetni kizárólag bojlival lehetett,és azt is dobócsővel vagy csúzlival engedélyezett bejutatni, ezért úgy határoztunk, hogy közelebb hozzuk az etetést az időjárásra való tekintettel. Az etetésünket végül is 70 méteren alakítottuk ki, ahol egyenletes 1,6 méteres vizet mértünk kevés iszappal. Terveink szerint a verseny kezdetén két belső botunkat folyamatosan az etetés középpontjában hagyjuk , majd a szélső 2 bottal pedig érzés szerint dobálva, az akadók környékét PVA segítségével „kukázzuk". Végre elhangzott a dudaszó, mellyel kezdetét vette a 96 órás bojlis baráti találkozó. Az elképzelésnek megfelelően két bot az etetés középpontjában landolt, kettő pedig az akadók szélén. Csupán csak fél órája ment a verseny, amikor Krisztián jobb szélső botjának swingere be csippant, majd szép lassú ütemben ereszkedni kezdett. Ráemelést követően a hal akadás nélkül távozott horgáról, ezzel kis bosszúságot okozva nekünk. A meg nem fogott hal ellenére, fél óra után érdeklődés volt a Black Jack-barack golyóra, ami igazán bizakodásra adott okot. Csapattársam kapását követően körülbelül 15 perccel ezúttal az én jobb oldali „kukázott" botom kapásjelzőjének csipogása tudatta, hogy valakinek megtetszett a Monster Fish-rák golyónk. A bevágást követően azonnali fejrázásokkal jelezte halam, hogy nem lesz kapitális, de pontyot sikerült akasztani. Talán 10 métert húzhattam ki, mikor egyszer csak megkönnyebbült bot jelezvén, hogy a halunk ismét elment. Az említett leakadás, illetve a meg nem akadás esete még 8-szor megismétlődött estig úgy, hogy közben folyamatosan variáltunk az amúgy előtte kifogástalanul vizsgázott végszereléken. Az a tény, hogy ennyi kapásból nem tudunk megfogni egyet sem versenykörülmények között, azt hiszem igazán luxus, ami még a későbbiekben igazán jól jött volna. Az esti mérlegelésen sajnos így nem tudtunk halat méretni, de ahogy hallottuk, nagyon senki sem tudott érdemben sokat felmutatni. Az ember ilyenkor bosszúsan elgondolkodik, ha minden hala meglett volna, akkor...


Este fél 7 körül végre sikerült első pikkelyesünket szákba terelni, mely a társam horgára akadt. A ponty súlya körülbelül 1kg lehetett, de az öröm annál nagyobb volt, hisz megtört az „átok" ami rajtunk ült. Éjfélig még sikerült 6 db 1-1,5 kg közötti társát is pontyzsákba tenni úgy, hogy közben egyetlen leakadásunk sem volt. A fogások körülményeit megnehezítette az a tény, hogy az eső folyamatosan esett, viharos erejű széllel társulva. A mi szerencsék, a velünk szemben lévő horgászokkal szemben az volt, hogy mi mindezt hátulról kapva, a sátor fedezékéből éltük meg. A zord idő ellenére eseménydúsan telt az éjszakánk, és reggelre 17 db kispontyot, és egy darab 8.30 kg-os pontyot tudtunk mérlegelni 28,14 kg súllyal.

Paksi küzdelem a CFB szemszögéből
A verseny során fogott halak átlagmérete

A 24 óra elteltével második helyen álltunk összetettben a szektorunk másik oldalán horgászó, eddig minden paksi versenyen első helyen végzett csapat mögött. A nappali órák csendesebben teltek az éjszaki időszaktól eltérően. A taktikán és a csalizáson egyenlőre nem változtattunk, hisz jó helyen álltunk. Este 6-ig sikerült 6 db pontyot mérlegelni, de az összsúly így sem érte el a 7 kg-ot. A friss részeredményt megkapva láttuk, hogy bizony az első helyen álló csapat sem növelte drasztikusan előnyét, és mindösszesen 1,6 kg a köztünk lévő különbség. Bízva az előző éjszakai fogásainkban, nagy reményekkel vártuk a besötétedés utáni időszakot. Éjfélig volt még 2 kapásunk, amiből 1-et sikerült megfognunk, majd reggelig még 2db pontyot, így összsúlyunkat 4,3 kg-mal növeltük. Eredményünk messze elmaradt az előző estitől. A halfogás üteme kezdett visszaesni nálunk. Látva az eredményeket, hogy kezdenek megközelíteni csapatok, elkezdtük növelni a becsövezett bojli mennyiségét bízva abban, hogy jobban be tudnánk állítani a halakat előttünk. A harmadik nappalunk kapás nélkül telt el, ennek köszönhetően estére visszaestünk az összetett 3. helyre. Éreztük, hogy kezd elfogyni az első este fogott halaink által szerzett előny. Másnap reggel sem tudtunk nagy mennyiségű halat mérlegelni, az éjszakai peca alatt 4 db kispontyot tudtunk megszákolni. Érdekes volt, hogy a nálunk jelentkező éjszakai halak nagy része késő éjjel, azaz éjfél és 4 óra között jöttek. Ebben az időszakban szinte biztosra vehető volt, hogy tudunk fogni 4-5 db halat. Mivel nappal szinte abszolút nem tudtunk kapást kicsikarni, ezért csak 1 szerelést hagytunk az etetésen, 3 bottal pedig „kamikaze" módra, totálisan bedobáltunk az akadókba. A változtatás annyiban meghozta az eredményét, hogy estig 3 kapást sikerült kicsikarnunk, viszont egyet sem tudtunk kiszedni a „dzsungelből", pedig az egyik halunk a nagyobbak közül volt. Eljött a negyedik nap éjszakája, ami egyben az utolsó is volt. A negyedik helyen álló csapat vészesen megközelített minket, mindössze 1,7 kg volt az előnyünk velük szemben. Tudtuk, hogy ha az éjjel nem sikerül bónuszhalat fognunk, akkor nem fogjuk tudni a kispontyokkal megtartani a dobogós helyezést, mivel a riválisnál nagyobb egyedsúlyban jelentkeztek a halak. Valamivel 10 óra után bal oldali jelzőm csippanása jelezte a Monster Fish-rák golyóval felcsalizott horgom iránti érdeklődést.
http://cfb.unas.hu/Monsterfish-20-mm


A ráemelés pillanatában érezhető volt, hogy megjött a bónuszhalunk. Mindenféle pumpálás és tekerés nélkül, azonnali hátrafele meneteléssel próbáltuk a halat elhozni az akadó sortól. Már reménykedtünk benne, hogy sikerült a veszélyzónából elhozni a halat, mikor egyszer csak megállt a nagy súly. A halunk befűzte magát a bokorsorba, és elment! Nem akartuk elhinni, hogy egy kis szerencse nem áll mellénk a végjátékban. Mivel több pontyugrást láttunk az etetésen, és igazából nem sok értelme volt ennek a „dzsungelhorgászatnak", mind a 4 botunkat az etetésre dobtuk. Éjféltől hajnal 5ig ismét fogtunk 5 db pontyot 6,4 kg összsúllyal. Nem kis izgalommal vártuk a reggeli eredmény frissítést, de valahol éreztük, hogy az éjszakai fogásunk nem lesz elég a dobogó 3. fokának megőrzéséhez. A frissítést megkapva láttuk, hogy majd 11kg-mal megelőzve utolsó nap reggelén lecsúsztunk a dobogóról. Mivel a 4 nap alatt megfogott 36 db halból csupán csak 4 darabot tudtunk nappal horogra csalni, biztosra vehető volt, hogy az eredményen változtatni már nem tudunk. Ahogy az várható volt délig egy halat sem tudtunk már fogni, így 50,27 kg megfogott hallal a CFB Green Carp Team az összetett 4. helyen, szektorában pedig 3. helyen végzett.

Paksi küzdelem a CFB szemszögéből
A verseny végeredménye

Ha valaki a verseny elején odajön hozzánk, és felajánlja ezt az eredményt, azt hiszem mindketten gondolkodás nélkül elfogadtuk volna csapattársammal. Viszont amikor az ember végighorgászik 96 órát és szinte végig ott van a dobogón majd utolsó nap lecsúszik róla, némi csalódottságot hagy maga után. Elgondolkodtató, hogy az első 24 óránk miért volt olyan erős, és hogy utána miért „lassult" be a halfogás üteme. Sok kérdés van, amire valószínű tudnánk a választ, ha legalább 10 éve ezt csinálnánk. A csapatunk dicséretére váljon, hogy a 96 óra alatt folyamatosan kitartottunk a taktikánk mellett, miközben próbáltunk kisebb újításokat belevinni. Az egész versenyt pár óra éjszakai felváltott alvással végigcsináltuk, hogy véletlenül se maradjunk le egy eseményről sem. Végül is 21 jó pecásból álló csapat közül a 4.-ek lettünk, ami szerintem szép helytállásnak minősül. Annyi bizonyos, hogy nem ez volt az utolsó versenyünk, és jövőben ott csiszolunk, ahol kell!

Paksi küzdelem a CFB szemszögéből
A szektor 3. helyért járó díj

Külön köszönet érdemli Horváth Csabát, aki a rendelkezésünkre bocsájtotta a kiváló minőségi CFB termékeket, és emellett sok hasznos információval ellátta csapatunkat!
Ez úton is szeretnénk gratulálni minden indult csapatnak és a végső győzteseknek külön.


Sporttársi üdvözlettel:


Dobstadt Krisztián, Miczki Márton
CFB Green Carp Team – Barátságban a halakkal
www.cfb.hu

Írta: Miczki Márton
Fényképezte: Gerzsei Zoltán