Szezonkezdet az Atkai holtágon
Ismét eljött a tavasz... eljött a mi időnk...
Az idei év is úgy kezdődött, mint mindig... Vártam a tavaszt, a jó időt, vártam az április 1 jét amikor a "vizemen" már engedélyezett az éjszakai horgászat. Kicsit tartottam az idei tavasztól... Tartottam, mert tapasztalataim szerint a rövid enyhe tél után mindig sokkal nehezebben indult a szezon, nem olyan intenzitással kaptak a halak, mint amikor 2 hónap után kiolvadnak vizeink. Lehet, hogy ez véletlen, de többször tapasztaltam ezt. Szóval kicsit tartottam a szezon kezdettől, de azért annyira nem hogy az április első hete ne a vízparton érjen. Március közepén le is gurítottam a 4 napos horgászatra tervezett bojlimennyiséget. Két alapmixre esett a választásom. Az egyik a minden vízen kihagyhatatlan RedArmy melyhez fokhagyma aromát kevertem egy kevés kagylóhéj őrlemény kíséretében, a másik a BlackJack volt amihez Squid&Octopus aromát tettem egy kis barack háttérrel 3:1 arányban. Mivel a kedvenc holtágomba beledűtöttek egy nagy adag kétnyaras pontyot -amik a rozsdás vasszöget is 3 perc alatt megették- csak 22mm és 30mm méretben gondolkodtam a szelektáció jegyében.
22mm és 30mm
Gondolkodtam a helyszínt illetően és végül is egy olyan partszakaszra esett a választásom ahol a környék mély vizei egy nádfal előtt hirtelen és meredeken emelkedik gyorsan melegedő sekélyebb 1-2 m mély platóra. Ezt kellett megcéloznom a terveim szerint.
A sokat sejtető nádas
Itt legyél okos...
Elérkezett az időpont, figyeltem az időjárás előrejelzést, ami szerint az első két nap állandó, front és szél nélküli 20 fok napsütés, a második két nap hidegfront, eső, és erős északnyugati szelet jósoltak. Kiérkezésemkor a táborhely elkészítése után belevetettem magam a nyerő hely kifürkészésébe. Két etetést csináltam. Egyiket a plató tetején, közel a nádashoz alig 1 m mélységben, a másik pedig a meredek törésoldalon és annak alján 3-3,5 m mélységben. Eddig mindig a kevés etetés híve voltam, de most picit bőkezűbb etetési stratégiát választottam, a 4 napra 7 kiló bojlit és egy vödör magmixet készítettem elő. Az alapetetés a fél vödör magmix és kb 2 kiló golyó volt. Nagyjából este 7 körül helyén volt a két horog, egyiken szimpla 22 másikon 30as bojlival. Még az első vacsorát készítettem elő és lám... a balos botom jelzője dalolni kezdett. Meglepetten vettem kézbe és tapasztaltam, hogy odaát bizony megvan az idei első egy 8,30 kg-os személyében.
8,30 kg
A közös party fotó után ment is haza... a horgom pedig a helyére vissza. Érdekes módon az éjjel volt még 4 kapásom, mind a törésoldalon elhelyezett csalira, de hirtelen ejtés után nem történt semmi. Pedig a második kettő kapáskor már nem 30-as, hanem 22-es golyó volt.
Először azt hittem a nagy mérettel nem bírnak, de reggel azon gondolkodtam, hogy valószínűleg az lehetett a hiba hogy a meredek tőrésről a leadcore szerelék nagy szögben állt el és az alatta közlekedő halak a hátukkal a zsinórt megtolva lerántották a 130gr-os grippa ólmot.
Éjszakai látogató a brollyban
Éjjel nagy halmozgást tapasztaltam az etetésem körül, ami megnyugvásra adott okot. Viszont a következő nappal teljes csend következett.
Csend és nyugalom
Na sebaj gondoltam... jön az este... Majd akkor jön az én időm... És úgy is lett. Amint besötétedett elkezdtek mozogni a halak az etetésen és jött is a mentrendszerű kapás. Második éjjel is 3-szor ébresztett a jelző.
8,70 kg igazi atkai sodrófa
3,70 kg-os kora tavaszi „kínai"
Meglepetésemre egy amur is megtisztelt... Furcsa is volt számomra ebben a hűvös vízben. Érdekes volt, hogy a pénteki nappal is érintetlenül maradtak a csalik. Ekkor már próbáltam változtatni és pop uppal kibalanszírozott csalit használtam... De semmi változás.
Próbálgattam...próbálgattam
Nappal maradt a tavaszi élővilág csodálása...
Sötétedés után ismét a szokásos kapás, kapások következtek. Megint három kapást számláltam.
6,97 kg-os atkai nyurga pici szépséghibával
7,70 kg hibátlan, tökéletes, egészséges kagylófaló
Szombaton megérkezett a hidegfront az erős széllel és esővel, ami sajnos nem hozott változást a nappali kapókedvben, és ismét nem bírtam kapást elérni. Amint besötétedett még volt egy jelentkező, a túra legnagyobb hala egy 10,80 kg-os potyka, majd ezek után némák maradtak a jelzőim.
10,80 kg
Reggel csípős napra ébredtem, és a környék horgászait megkérdezve mind azt mondták, hogy a hidegfront betörése után szinte senkinek nem volt hala. Valószínű a tavaszi melegedő víznek nem tett jót a nyerő északnyugati szél. Összességében 8 db halat fogtam, volt egy kagylózásom, egy leakadt fárasztás közben, valamint az első éjszakai 4 „szellemkapás"...Az eltervezett etetésből megmaradt 2,5 kg bojli és némi magmix is. A CFB csalijai ismét jól vizsgáztak és bebizonyította RedArmy úr hogy nem szabad otthon felejteni egyetlen horgászatkor sem. Az igazán nagy pontyok elkerültek, de ismét sok tapasztalatot szereztem ezen a csodálatos vad vízen...
Szalai János