A tavalyi évben sajnos kevés időt tudtam a vízparton eltölteni. Sok túrám elmaradt egyéb közbejövő problémák miatt! Idén, március első hetében váltottam ki az idei évi papírokat és hamar eldöntöttem hogy megpróbálom a pár fokos vízben horogra csábítani a tóban élő mohás hátú öreg pontyok közül párat.

Az első túrámat március 2. hetére terveztem. 4 nap peca! Már hiányzott a vízpart közelsége, a sátorozás és a kapásjelző hangja. A CFB palettájáról az egyik kedvenc csalimat a Red Dream bojlit 20 mm-es méretben, illetve annak 14 mm-es csalizó változatát szántam az egyik pecámra, a másik botomra pedig  Red Army mixből gyúrtam le pár kiló 16 mm-es golyócskát. A mixhez kilónként 15 ml folyékony halkivonatot, és 2 ml fokhagyma aromát adagoltam. Nem szeretem túlaromásítani a bojlikat, mivel sokszor a nagy halnak nincs ideje odaérni a csalihoz, mert az aprók feleszik előle. Mivel még hideg a víz, ezért megkerestem a legakadósabb, legmélyebb pontját a Tüskei tónak.

Ezt a helyet jól ismertem mivel sokszor pecázok ezen a környéken. Itt tartom a legesélyesebbnek, hogy egy kapitális méretű hallal is találkozzak. Péntekre terveztem az indulást, csütörtökön azonban lementem körbenézni, és egy váratlan hírt kaptam, ami nagyon elszomorított. A délutáni órákban 35 mázsa piaci pontyot telepítenek. A hír sokkolt. Pici csalikkal haláli lesz a horgászat, hiszen a frissen telepített hal az első pár nap alatt amit talál azt felzabálja. Eljött a péntek, szakadó eső, és orkán erejű szél nehezítette a kezdést.

Az akadók miatt mind a 2 botomra szelepgumis szereléket készítettem, viszont a 130 grammos ólmokat nem vittem magammal, így 100 grammos ólmokat akasztottam a klipszbe. Sejtettem hogy a trehányságnak meg lesz az eredménye. (Azt azért hozzá tenném hogy ami a 3. napon történt arra koránt sem számítottam, de ezt majd később) Rendeltem az Ashima horgokból, és ezekből kötöttem az előkéimet.

Kezdésnek kis csalikat raktam a hajszálelőkére. Az első éjszaka semmit sem aludtam. Rengeteg pontyot fogtam, de 3 kilónál egy sem volt nagyobb. Pont ettől féltem. Reggel a lehető legnagyobb csalikat raktam fel és az etetéstől elhorgásztam 5-6 méterrel. Ennek meg is lett az eredménye: egy szebb töves ami 2 szem Red Army golyóra csábult el.

A második éjjel a Red Dream-es botomról érkezett egy szép jelentkező. Egy gyönyörű hibátlan tőponty.

A reggeli órákban lefotóztuk a halat és visszaengedtem a természetes élőhelyére. Napközben sikerült egy szebb tükröst is elcsábítani, ami egy szem Red Army-Green Beast kikönnyített horogcsalira érkezett.

Nagyon örültem hogy a hideg víz ellenére sikerült egy pár szebb halat is elcsípnem egy fotó erejéig. A 3. nap este fél 8 körül a Red Army-s botomra volt egy aprócska jelentkező, ami elég jól lefűzte magát. Rámentem csónakkal és amikor kibogarásztam az akadótengerből egyszer csak elfüstölt a másik botom. Ami egy Red Dream bojli és egy Sunshine pop up-pal volt élesítve. Gyorsan elindultam a partra, de a Long Castom dobjáról vészesen fogyott a damil. Mire kiértem és felvettem a botot kb 50 méter zsinórt lehúzott az ellenfelem. Felvettem a botot beugrottam a csónakba és eveztem a hal felé. Az ellenfelem bizony tudta hogy hova kell bemenni, de az erőgumis szerelék miatt nem tudta lerázni magát a horgomról. Több helyen felkampóztam a zsinórt, és a végén elértem a halamat. Lomha mozgása és csak egy-egy fejrándítása tudata velem hogy jó hal van a horgomon. Egyszer csak megállt és feltudtam húzni a felszínre. Egy óriási tükröst pillantottam meg, a fejlámpám fényénél, amit 23-25 kg körülire saccoltam, nagyon nagy hal volt. A merítőért nyúlva egyet bólintott a fejével, és kipattant a szájából a horgom aztán elmerült a mélybe. Ekkor azt kívántam, bárcsak ne láttam volna. Az álmom ismét szerte foszlott. Miután kitomboltam magamból a feszültséget, kieveztem a partra. Leraktam a pecát és már vissza se húztam. Csak az a hal járt az eszemben. Reggel fájó szívvel, és nehezen ment a pakolás, de eldöntöttem hogy egy hét múlva ismét szerencsét próbálok. Nem szabad feladni, küzdeni kell az álmainkért! Egy valami vigasztalt: tudom hogy van még rengeteg időm hogy egyszer egy pár percig a kezembe tartsam ezt a csodálatos pontyot. Az egyik pecámra reggel érkezett egy vigaszdíj, egy hibátlan tőponty.

A túrának így is sikeres volt, mivel ilyen nehéz körülmények közt is tudtam egy pár szép halat a kezemben tartani. A CFB ismét bizonyított! Egy hét múlva újra itt!

Üdvözlettel: Mákos István

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal!