Májusi túrámat egy általam sosem látogatott barátom tavára terveztem. Mivel jó hal állománnyal rendelkezik a víz és fehérhalak nemigen lakják, ezért minden eshetőségre fel kellett készülnöm, mert a nagy halak szeszélyesek és válogatósak. Bátran nyúltam a nyári bevált büdös csalijaimhoz de a pikkelyes barátaink rá sem hederítettek. Lássuk hogy hova vezetett a megfelelő helyválasztás és az eltalált csali.

Májusi meleg napon kora délután érkeztem a tóhoz több száz kilométeres autóutat magam mögött hagyva.  Beköszöntött az igazi meleg idő. Sakál barátom a tónál fogadott szívélyesen és elmondása szerint nem eszik a hal mert túl vannak az íváson és az előttem levő csapat is már hal nélkül kullogott haza. Hát nem voltam boldog a hírtől de mivel előttem volt még 4 nap bíztam benne hogy a pár napon belül ideérő esőfelhők meghozzák a várt hatást és megmozgatják a halakat.

Gyönyörű kis csikó

Bepakolás közben gyönyörködtünk az eleven kis csikóban. Kora este volt mire minden a helyére került. Meglepően tiszta víz fogadott a helykereséskor és egy polarizált szemüveggel könnyedén leláttam a vízfenékre. Tudtam hogy a kristálytiszta víz csak nehezíteni fog a horgászatomban és még egy okkal több hogy a pontyok óvatosabbak legyenek.

Minden a helyén a sátorban!

Könnyen felszakadó vízinövények melyet előszeretettel kerestek fel a pontyok.

Egy botot a vízinövények mellé raktam a másik kettőnek pedig keményebb részt kerestem szabad szemmel a nyílt vízen. Kezdésnek a jól bevált nyári csalikhoz nyúltam Liver – Squid , Deep Sea Mussel és tavaszról maradt némi Redarmy amit pasztázva kínáltam fel hóember szerelékként. Új vizekre mindig viszek magammal fűszerest mondván hogy soha nem lehet tudni hogy mit húznak.

Sötétedik, de halmozgásnak semmi nyoma.

Vacsorakészítés közben egyfolytában a vizet bámultam, de totál csend honolt a tájon. Mivel fárasztó napom volt ezért már 9 óra tájban a hálózsákomban pihentem.  Éjfél felé füstölős kapásra ébredtem és gyors bevágás után még folyamatosan lehúzott a hal 10-15 méter damilt.  Lassú pumpálásos fárasztás kezdődött, melyben a halam a bal oldali nádfalat célozta meg, szerencsére kis víz volt a nádban ezért nem szaladt be a és tovább folytatódott a fárasztás. Pár perc múlva már a halbölcsőben pihent az első halam melynek nagyon örültem, a Csali Redarmy volt!

18.70kg  Red Armyra!

Meglepődtem a súlyán és örültem a halnak de kicsit furcsállottam hogy nem a büdös csalira jött. Egy elváltozás is volt a halon, az egyik melluszonya egyszerűen nem fejlődött ki csak egy kis csök volt az úszója helyén!

Kis mellúszós

A botomat visszahúztam a helyére és pár perc alatt elnyomott a friss levegő, mély álomba zuhantam. Hajnal 4 óra tájékában dezsávű érzésem volt mert a Redarmys botomra megint füstölős kapás volt. Álmosan de sietősen  szaladtam a bothoz és még időben rá tudtam emelni . Megállt a bot a kezemben és a hal elkezdett lassan, de komótosan oldalazni, centiről centire nyertem a damilt. Szák előtt pár vad kirohanással jelezte hogy nem akar velem egy közös képet de nem volt választása! Mérleg 16.50Kg-ot mutatott.

16.50Kg

Több kapásom nem volt azon az  éjszakán és már erősen pirkadt mikor visszafeküdtem. Reggel nyolckor pokoli meleg volt már a sátorban, mintha szaunában ültem volna és tudtam hogy igen meleg nap elé nézünk. Nem tévedtem sajnos és 30 fok környékén volt a levegő hőmérséklete a víznek pedig 20-21 fok.

Volt idő az ebéd készítésére.

Nappali semmit tevés és mondhatni unalmas órák alatt volt időm gondolkodni. Bementem az etetések ellenőrzésére és a büdös bojlis etetéseken szinte minden meg volt mag, pellet, bojli. A Redarmys etetésből igen kevés maradt, ott járt a hal mivel két pontyot is fogtam róla az éjszaka.  A táskám alján volt még tavalyi Red Liver és Csabi barátom küldött hozzá tavasszal a saját pasztájából. Úgy döntöttem hogy a Deep Seaát lecserélem erre a fűszeres csípős mixen levő húsos ízre. A középső botra is Red Liver + Squid popup Hóemberként csalizva és saját pasztájával bevonva ment a vízbe! A büdös bojlis etetéstől 8-10 méterre alakítottam ki egy másik etetést de csak nagyon minimális csalit szórtam a vízbe. A kis halak nem aktívak a nagyok pedig hajlamosak nemtetszését fejezni ki a csali iránt hogy nagyívben elkerülik az etetést.

Mindig vizesen tartottam a pontybölcsőt.

Gazdag élővilág.

Izgatottan vártam a következő éjszakát, de halmozgásnak este megint nem volt nyoma.  Hajnal egy óra környékén a Red Liveres botomon vad kapás érkezett a semmiből, füstölt a jelző és vágtatott a fenéken a megakasztott ponty. Szépen nyugodtan tűrte a fárasztást, semmi vad kirohanás hagyta magát a szákba terelni, úgy volt vele hogy előbb szabadul.

Megtépázott  17.50Kg -os.

Szép kerek 17.50kg-os ponty volt a jutalmam, de látszottak még rajta az ívás sebei, eléggé összetörte magát. Fotózás, fertőtlenítés és mehetett is vissza a vízbe! További halmozgás nem volt reggelig csak a dög meleg ébresztett a sátorban.

Most már világossá vált számomra hogy a büdös golyók nem működnek és a fűszeres vonalat kell tovább erőltetni.

Red Liver + Red Army Squid popuppal saját pasztáján.

Bevetésre kész.

Egy etetésre szánt mennyiség.

Nappal egyre párásabb volt a levegő és gyülekeztek a viharfelhők. Estére feltámadt a szél és a távolban látszott hogy vihargócok alakulnak ki, de azok elkerültek minket! Sötétedésre villámok cikáztak mindenhol és a távolban egy – egy pontyugrás is hallatszott, tudtam hogy egy mozgalmas éjszaka elé nézek. Az eddig némának tűnő botnak is új helyet kerestem, egy vízinövény csomó mellé raktam mely kb 3 négyzetméter területet nőtt be és mellette volt egy 30cm átmérőjű kis keményebb tisztás.  Tarajos hullámokban végeztem a frissítéssel és már két boton volt Red Army egyen pedig Red Liver!

Sötétedés után megvolt az első füstölős kapásom, melyet már szitáló esőben fárasztottam. Mondhatni hogy nagy harcos volt mert folyamatos kirohanási igen megnehezítették a fárasztást. Hosszú tükröst szákolt Móni és csak a parton szembesültem vele hogy egy nem mindennapi Spanyol pikkelyes ponty akadt a horgomra! Mérlegelés után tudatosult bennem hogy ez az új Spanyol rekordom a maga 18.60Kg-val!

Spanyol pikkelyes rekordom.

18.60Kg gyönyörű egyedi pikkelyezéssel ellátva!

Elkezdett ömleni az eső, a fél sátrat vitte a szél, a leszúrókat mint a rongyot kitépte a földből. Mire minden cuccomat bepakoltam a sátorba addig bőrig áztam. Rázta a sátrat a szél és attól féltem hogy ha elviszi a fejem fölül akkor leszek igazán nagy bajban! Ömlött még mindig mintha dézsából öntenék a vizet és bekövetkezett amit nem szerettem volna, elfüstölt a botom és húzta megállás nélkül! PPÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ   Akkor kell horgászni mikor jól esik, és most jól esik… Bevágás után nagy súlyt éreztem a botomon és óvatos fárasztásba kezdtem. A bot spiccet a vízbe toltam mert folyamatosan villámlott és nem szerettem volna összeszedni egy villámot! Móni már csak az utolsó pillanatban jött ki a sátorból szákolni, a bölcsőben láttam hogy ez eddig a túra hala. Mérlegelést követően 20.30Kg-os hatalmas kerek pikkelyest tudhattam magaménak Red Armyra!

Megvan amiért jöttem!

20.30Kg-os szépség!

A hal visszaengedése után vártam a sátorban bő 20 percet míg csendesedik az eső, utána húztam vissza a botomat. Éjjel kettő körül ismét rohantam ki a sátorból, mert kapás volt a Red Liveres botomra! Botemelés után még folyamatosan húzta a hal a féket és ezt többször is megismételte a fárasztás során. A villámok folyamatosan cikáztak és volt hogy nappali fényben pompázott a táj több másodpercig! A mérlegen 17.50Kg-ot mutatott a hal súlya.

17.50Kg-os majdnem bőrponty.

Igazán mozgalmas éjszaka volt eddig, melyet egy ruhacserével nyugtáztam.  Reggel 6kor szokatlanul világosban elhúzta a Red Armyt. Az összes eddigi kapásom folyamatos húzós füstölős volt mint ahogy a nagyhalakra jellemző! A fűszerfüggőt lassan de biztosan húztam a szák közelébe és igen hosszú halat szákolt Móni. Örültem hogy végre nappali képem is lesz legalább egy halról mert lekötni a halat nem lehet ezen a tavon. Szép nyurgaszerű pikkelyes pihent a bölcsőben és kereken 19Kg-ot nyomott.

Hibátlan!

Egyik legszebb halam a túrán, 19Kg

Komótosan távozott.

Elvonult a vihar és a cuccaim szárításába kezdtem, reménykedtem hogy esetleg lesz még nappali látogatóm de sajnos nem így lett. Megint egy pihenős nappal volt, bár a meleg csak egy kicsit csillapodott, mert a nap előbújt és szórta felénk sugarait megállás nélkül!  Eljött az utolsó éjszaka, nagy reményekkel vártam, mert estefelé pontyugrások voltak a tavon. Vihar nem volt csak hűvös idő és reméltem hogy még mindig friss a víz és táplálkozni fognak a tó öreg halai! Éjszaka többször felébredtem, de totális csend volt. Hajnal 4 óra felé lassú komótos kapás riasztott meg. Kiszaladtam és megemeltem a botot. A zsinórt vitte a hal, mint a tengeralattjáró az ujjammal kellett fékezni a dobot, hogy végre álljon meg és meg tudjam fordítani. Teljesen karikában volt a botom fárasztás közben és sokszor hatalmas búrványokat halottam a hal felől, hogy feljött a víz tetejére és próbált megszabadulni a horogtól! Szák előtt sem adta meg magát, Móni kérdezte is, hogy miért nem tudom a szákhoz húzni a halat? A válasz egyszerű volt, mert nem hagyja magát! Sokadik kirohanásra tudtuk csak megszákolni és már a szákban kiemelés előtt láttam hogy az eddigieknél nagyobb titán került a szákomba! Első ránézésre bőven a 20kg felett volt és a Red Army kellett neki is. Nem olyan egyszerű egy ekkora halat mozgatni, ketten vittük a mérlegelő állványhoz és  a mérleg 24.30Kg-ot mutatott!

24.30Kg

Idei legnagyobb óriási pikkelyes!

Az egyedi alakjával nem tudtam betelni.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy az utolsó reggelen az utolsó kapással fogom meg a tó egyik legnagyobb halát, melyet tavaly ősszel 29.50Kg-al mérlegeltek! Ívás után több mint 5 kilogramm volt a súlyvesztesége, de nem bántam! Nem volt nálam Centi de közel volt a hal a méterhez vagy túl is lépte,  nem tudom.

Nőlj nagyra barátom!

Már pirkadt mire végeztünk a fotózással , lassan elkezdtünk pakolászni és indultunk vissza a szürke hétköznapokba! Köszönöm a remek minőségű csalit Csabi barátomnak és Sakálnak a lehetőséget hogy nála horgászhattam. Mindenkinek sok hasonló túrát kívánok!

Írta: Knitli Sándor

Fényképezte: Gál Mónika

CFB Team - Barátságban a halakkal