2014 májusa után ismét megcéloztuk az ország egyik legszebb vizét Norbi barátommal. A nehéz kategóriába sorolt Pölöskei tavon szerettünk volna ismét egy élmény gazdag hetet eltölteni. Az előzetes készülődések és a tó nehézsége miatt ekkora sikerre gondolni sem mertünk, hogy horgásztársam és én is egy- egy egyéni rekorddal gazdagodva térünk haza hatnapos túránkról.

A tóhoz érve az időjárás „kegyeibe”fogadott minket. Hatalmas szél, enyhe csepergő eső.

A tavalyi horgászatunkat megelőzve érdeklődtünk pontos információkat próbáltunk begyűjteni a tóról, hogy minél eredményesebb legyen a horgászatunk. Az előző évi horgászatunk alatt meglátogatott minket Lőrinc András, akitől rendkívül pontos és korrekt információkat kaptunk.

A tapasztalatokból kiindulva a helykeresés így egy kicsit egyszerűbb volt. Kettő botunkat a második akadó sor végéhez helyeztük el, Egy botunk az akadó sor mögött húsz méterrel egy fennsíkra került, egy pedig a régi patakmeder szélére.  Egy horgászhely ki lett alakítva szénhidrátos etetéssel, melyet egyelőre nem horgásztunk, csat etetve volt.

Amikorra a botjaink a helyére kerültek megtörtént az etetés addigra az időjárás is kicsit javult. Egy kellemes vacsora után így nyugovóra is tértünk.

Az éjszakánk nyugodtan és csendesen telt egészen 4 óra, utánig amikor a távjelző hangos és egyenletes húzásra figyelmeztető hangja megszólalt. Rohanás a csónakhoz, bot a kézben, kampózó a csónakban, merítő a csónakban. Indulás! Az előtét zsinór közelében leakadás, gyors kampózás és irány a hal után. Kitartásunkat siker koronázta. Horgásztársam egy tíz kiló körüli tőpontyot tartott a fényképezőgép lencséje elé egy fotó erejéig.

A reggeli órák a továbbiakban csendben teltek. Szerelékkészítés, etetés összeállítása, szerelékek frissítése. Az ebéd készítése közben ismét egy húzós kapásra lettünk figyelmesek. Irány a csónak gyerünk a hal után! Leakadás, kampózás, leakadás, kampózás, de a hal még a horgon. Tíz perc kampózás és csónakázás után sikerült szákba terelnünk egy hat kiló körüli versenyzőt. (Gyönyörű egészséges töves.)

Az etetési stratégiáról és a szerelékeinkről néhány szóban: a fentiekben említettem, hogy két-két etetés lett kialakítva mindkettőnknek.  Horgásztársam belső etetésén Red dream, Redarmy golyók lettek beszórva, darabolva, törve, és egészben egyaránt. A külső etetésen m1 golyókkal zajlott az etetés oldódó és főzött 20 mm-es méretben.

Az én etetéseim a következő képen alakultak: A belső etetésem az akadók előtt hibrid bojli, 20mm-es, 16mm-es pellet, Monsterfish bojli, Full liver bojlikból, valamint főtt kukoricából állt, melyet egy kis carp stimulatorral még tuningoltam. A másik etetésem (amelyet még nem is horgásztam ekkor) green beast, birdfood, epres, ananászos-banános golyókkal, tigrismogyoróval és főtt kukoricával etettem napi két alaklommal.

Néhány kép a szerelékekről:

Az etetéseink működtek. Legalább kapásunk volt mindegyiken. Ekkor érkezezett a meglepetés. A társam jelzője 11 óra után néhány perccel megszólalt. Nyugodt folyamatos húzós kapással jelentkezett a látogató, melyről még akkor nem is sejtettük mekkora is valójában. Csónakba pattanva elindultunk a hal irányába, aki a megvárt minket az etetés közelében. A fárasztás közben már láttuk, hogy egy csodaszép, hatalmas tövessel van dolgunk, akinek nem okozott problémát a csónak megforgatása és elvontatása sem. A második feljövetelekor sikerült megszákolnunk ezt a csodálatos halat, mely a merítőben nézve még hatalmasabb lett. Mérlegelést követően a mérleg nyelve túlbillent a 17 kilógrammon. Társam egyéni rekordja megdőlt!

Az időjárás továbbra sem volt kegyes hozzánk.

A nap folyamán további kapásunk nem volt. Ahogy az idő javult és csendesedett a szél a kapásaink is egy re inkább csökkentek. A hajnali és reggeli órákban még volt egy-egy kapásunk, de mindkét esetben a hal nyert.

Az időt így is jól eltöltöttük főzés, pihenés, további horgászhelyek megtekintésével töltöttük ki a napjainkat.

A negyedik nap estéjén elkezdtem horgászni a green beastes etetésemet. Tudtam, hogy a hely jó és számítottam onnan is egy halra. A hajnali 4 óra meg is hozta a halamat az etetésemről. amikor felé értünk a csónakkal és megláttam fejlámpám fényénél, akkor szembesültem, hogy nem egy potyka van a horgomon, hanem egy csodaszép amúrt sikerült megakasztanom. Rövid fárasztás után már a merítőben pihegett a csodaszép hal, mely mérlegelést követően az új egyéni rekordom lett ezen 11 kilogramm feletti példány.

Hornyai Viktor

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal