Egy kicsit utazunk vissza az időben. A tavalyi év utolsó horgászatára december 25-én került sor. Ismét Mátyusházán faggattam a vizet, a Pápai Tavakon. Úgy éreztem, hogy ha halat nem is fogok legalább a barátaimmal tölthetem el a szezonzáró percet. Az első nap semmi sem jelentkezett. Napnyugta után eszméletlen hideg lett, és jóval fagypont alatt volt, sőt még a zsinórok is bele fagytak a gyűrűkbe. Jóval sötétedés után balos botomon ejtős kapás volt, de sajnos a hal nem lett meg. Lefeküdtünk aludni majd az éjszaka közepén fél kettőkor jelzőm csipogni kezdett. Mire kiértem szerelék jóval az etetésen túl volt. Közel 10 perces fárasztás után sikerült a merítőbe terelni a tavalyi év utolsó pontyát. A hal 8,5 kg-ot nyomott. Azon az éjszakán Müller Gábor barátomnak is sikerült szakba terelnie az utolsó halát. Hajnalban Tóth Gábornak is sikerült egy gyönyörű tövest fognia ezzel ő is befejezte a szezont. 

Hatalmas volt az öröm…

Tóth Gábor és gyönyörű tövese

Térjünk vissza az idei szezonra. Idő hiányában csak egy éjszakára volt lehetőségem kimenni, és ezért nem is volt hatalmas elvárásom. Szombat reggel 8.00-kor megérkeztem a tó partjára, majd összeraktam a felszerelésemet és kiválasztottam a csalikat. Balos botomra egy szem 24 mm-es KRILL süllyedő golyót tettem, középső botomra egy szem KÉK FLUO DEEP SEA WORLD pop up-ot míg a jobbos szerelékemre egy szem 20 mm-es RED ARMY-t egy szem FLUO CRANBERRY pop up-pal kikönnyítve.

A pop up-ot az átjáró közepére egy iszapos mélyedés közepére tettem le, míg a másik két szereléket a szigetek partoldalába bokrok közé tettem le. Nappal nem volt a halaknak kapó kedve, és elég lassan telt el ez a nap. Este hatkor frissítettem le a szerelékeimet, pop up helyett egy 24 mm-es RED ARMY-t tettem fel egy szem KÉK FLUO DEEP SEA WORLD pop up-pal.

Csalikombók

A tökéletes kombináció…

Másik két szereléket ugyanoda, ugyanolyan csalival húztam vissza. Az etetést minimális mag mix illetve az adott csalihoz tartozó felezett golyó alkotta. Mire lement a nap szerelékeim a helyükre kerültek, és ezután én is nyugovóra tértem. 11 után egy ejtős kapásra lettem figyelmes a krilles etetésről.

Egyszerű szerelék…

Jelzők élesítve!

Ráemeltem botomra majd rövid fárasztás után egy közel 7 kg-os pontyot terhelhetem a merítőbe. A halat pontyzsákba tettem majd visszamentem és lefeküdtem. Az álom nehezen jött a szememre, mire elaludtam a telefonom csörögni kezdett és Tóth Gábor barátom hívott, hogy nemsokára meglátogat ugyanis 2:00 után végzett munkahelyén. Lefényképeztük a halat majd 5.00-ig beszélgettünk.

Az idei első

Miután Gábor elment nagy nehezen visszafeküdtem aludni. Mint mindig most se tudtam hosszabb ideig aludni. Balos botom jelzője ugyanis újra visítani kezdett, ráemeltem a halra, és eszméletlen súlyt éreztem. Mivel nem tudtam a parthoz közelebb terelni a halat, ezért csónakba szálltam és utána mentem. Még a nap is kezdett feljönni mikor fél óra fárasztás után a merítőbe láthattam a halat. Lemérlegeltem majd pontyzsákba tettem. A mérleg nullázása után 12,03 kg-ot mutatott

Gyönyörű napkelte.

Az első tíz feletti…

12,03 kg volt.

Egyszerűen nem akartam elhinni azt, hogy ilyen hideg vízben ilyen gyönyörű és ilyen nagy testű halat sikerült a partra terelni. 7:45-öt mutatott az óra mikor hullafáradtan visszafeküdtem a meleg ágyba. Ám a java csak ezután jött. 8:30-kor a távjelzőm újra csipogni kezdett, csak most középső botomon a RED ARMY-t húzta el pikkelyes barátunk. A hideghez képest ezt a halat is több mint 20 percig fárasztottam majd elsőre sikerült megszákolni. A mérleg 10 kg 80 dkg-ot mutatott majd ezután szákba tettem, míg Gábor barátom vissza nem jött.

10.80 kg

Nagyon boldog voltam!!!

Újra húztam a szereléket és már 8:00 volt. Visszafeküdtem az ágyba ám elaludni már sajnos nem tudtam. 9 óra után nem sokkal megérkezett Gábor is a tóra majd lefényképeztük a halakat, természetesen mindegyik hal visszakerült az éltető elemébe. Mivel délután már dolgom volt ezért összepakoltam és 3.00-kor elhagytam a tó partját.

Egyszerűen hihetetlennek tartottam azt, hogy ilyen hideg vízbe is sikerül három csodálatos pontyot fognom, melyből kettő 10 kilón felüli lesz. A másik érdekesség az, hogy mely víz helyett két boltnál is (a bokros etetésnél) a part oldali törésre tettem le a szerelékeket ám, ott csak másfél méteres volt a víz. Úgy gondolom, hogy ennél jobb kezdést nem is akarhattam volna. Már most azt várom, hogy mikor tudok újra tóparton lenni.

Köszönöm szépen hogy elolvastad!

Írta: Varga Dávid

Carp Friend Baits Team – Barátságban a halakkal!