Kalózhajó a lucernásban

Egy nem túl népszerű  témával  szeretnék foglalkozni egy picit, illetve leírni róla 1-2 gondolatot.  Nem  törődik a nagy többség ezekkel, nem ez a fontos. Inkább a fontos hol, mivel, mikor, mekkorát lehet fogni. Olyan kérdések forognak 1-1 poszt alatt, hogy az ember csak fogja a fejét, szinte  már  csak azt nem mondják, hogy vidd be a szereléket helyettem.  De hogy az a hal honnan került oda, na az nem érdekes. Mert  ugye amiről nem beszélünk az nem is létezik,  ez az elv itt  is remekül használható.

Először még az ember nem éti a bojlizás miértjét, csak vesz egy matracot "mert megkövetelik a helyi bojlis tavon" , fel fűz egy bojlit,  és már minden a helyén. Az első matracom nekem is papír vékony volt, de mára már eljutottam odáig hogy ne a tógazdák miatt óvjam a halakat, hanem mert legközelebb is hibátlanul szeretnék velük találkozni és nem utolsó sorban ök is élőlények. Előbb vagy utóbb ezt remélhetőleg mindenki belátja, legalább is szeretném ezt hinni . De akad ellen példa is bőven, nem is olyan régen volt egy "beszélgetésem " egy fiatal sráccal aki a kedvenc holtágamon  bojlizik és fog is igen szép halakat. A neve a történet miatt teljesen lényegtelen. Megakadt a szemem az egyik képén ahol bizony már egy ház udvarában pózoltak egy kb 5kg-os tövessel.  Itt jegyezném meg hogy ennek a halnak a hazavitelét nem tiltja még a szabály,  egy a méret korlát alatti halról beszélünk. Rá írtam a srácra és megkérdeztem hogy  bojlisként  ezt még is hogy gondolja? A válasz erre kb így hangzott, ami azért rendesen ledöbbentett:  Miért baj ez, mindenki ezt csinálja, ettől még nem ürül ki a holtág. ( Erről azért  más a véleménye az idősebb horgászoknak, hogy mondjuk 15 évvel ezelőtt milyen hal bőség volt.) De tovább megyek a nagy kapitális egyedek bizony mind ilyen tövesekből fejlődtek ki,  és ennek a lehetőséget most  elvették ettől a haltól és az itt horgászoktól is. Ha az összes kis halat elhordják, mert vannak ilyenek , akkor hogy fejlődnek a barátaink? Érdemes megnézni egy picit jobban ezt a gyönyörű holtágat, az alföldön sajnos nem sok ilyet találni. Az adottságai kiválóak és még mindig rejteget meglepetéseket. Itt kezdtem a bojlis horgászatot, inkább kevesebb mint több sikerrel. Azóta is a legkedvesebb víz a számomra, amely minden évszakban csodálatos. Nem mondhatni rá hogy egy térköves, kocka tó, wifivel és extrákkal.

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Kalózhajó a lucernásban

 

De persze itt nem csak a holtág a lényeg, vegyük szemre ezt a jellegzetes bánya tavi tükrös milyen gyönyörűen fejlődik, ez az ékes példája a C&R-nek. Nagyon szeretném és remélem egyszer sok év múlva még találkozok ezzel a gyönyörűséggel,  vagy ami igazi  álom kategória hogy egyszer majd a fiam fogja vissza.

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Kalózhajó a lucernásban

 

De visszatérve a beszélgetéshez, próbáltam rá észérvekkel hatni, hogy a "fogd meg és engedd vissza " minden halra vonatkozik. Ezt kellene megérteni és azt hogy minden halat oda engedünk vissza ahonnét kifogtuk.  (Személy szerint nem eszem halat csak max évente egyszer az is ragadozó. Viszont azt sem ítélem el aki igen, ha ezt normális keretek között teszi. ) Jelen esetben itt a probléma hogy amit elvittek halat azt bojlival fogták, és ami még ennél is rosszabb hogy egy döglött állattal fotózkodnak az udvaron.  Talán el kellene azon is gondolkozni, hogy milyen példát mutatunk, a fiatalabbaknak. Az internet miatt sok nem megfelelő kép is teret kap. Egy döglött csirkével miért nem pózol senki?  Szóvá tettem továbbá hogy ugyan ilyen módon tűnnek el a nagyobb testű halak is, mindenki csak félre néz. Úgy van vele mindenki hogy vagy nem az én problémám, vagy úgy is mindenki ezt csinálja. Még ha furcsa is lesz amit írok, de ezek közül a szerencsésebbek  azok amelyek  a konyha asztalon végzik, a szerencsétlenebbek 1-2 hektáros "pontysimogatóban" végzik, ahol hetente kétszer megfogják és szét szaggatott szájjal  kínozzák szegényt.

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Ezzel tudom hogy sokan nem értenek egyet de nézzünk rá még egy konkrét esetet. Most ne menjük olyan vádaskodásokba bele hogy mutatok konkrét példát a halvándorlásra, mert sokan a saját szemüknek sem hajlandóak hinni. Ezek saját fotók, mind a 2 kép ugyan ott készült, egy 4hektáros tavon ahová régen szerettem járni. De ez a konkrét eset felnyitotta a szemem, hogy nem erre van szükségem. Ez az eset után már teljesen elhagytam az ilyen kis intenzíven telepített tavakat.

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Persze a végére eljutottunk odáig hogy irigy vagyok, rendben legyen így de akkor is ezt gondolom.  Tényleg ennyire nem érdekel minket a jövőnk? Ennyire nem számít hogy a gyerekeink hol fognak majd horgászni és milyen halakra? Sorra nyílnak meg az új vizek, ahol azonnal foghatjuk a 20kg felettieket de számtalanul. Az persze kit érdekel hogy 2-3év alatt teljesen leamortizálják az állományt, nem számít, majd hozzák az új halakat, akiket el lehet nevezni mondjuk Lajosnak és Rozinak. Az hogy a holtágak leürülnek vagy akár a Balaton, azzal most nem törődünk.

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Kalózhajó a lucernásban

 

Mi megpróbáljuk megtanítani a gyerekinek a természet és a halak tiszteletére. Meglátjuk mit kezdenek a tanultakkal, és persze reméljük hogy nem csak a  kizsigerelt vizek maradnak nekik. Természetesen nem kell ezzel az egésszel egyet érteni. Lehet áltatni magunkat, hogy ez így remek ahogy van, de remélem van még aki másképp látja ezt mint a nagy átlag.  El kellene gondolkozni, hogy tényleg attól vagyunk bojlisok, hogy golyót füzünk a hajszálra?

 

Agócs Ferenc

Carp Fiend Baits Team - Barátságban a halakkal