Fergeteges nyár búcsúztató horgászat Fehérvárcsurgón. (2.rész)

Berregi Attila csapattagunk kiváló eredménnyel zárta a nyár búcsúztató Fehérvárcsurgói horgászatát, amit egy hideg betörés tett még kihívásokkal telítettebbé. Attila túrájáról, kapitális fogásairól és annak körülményeiről itt olvashattok egy részletes beszámolót (2.rész):  " Az ősz már kopogtat az augusztusi hajnal ablakán. "

Érezhetően rövidültek a nappalok, és ami azt illeti pont egy hidegfront kellős közepébe csöppentünk ezzel a nyár végi Fehérvárcsurgói kalandunkkal. A pecát megelőző napokban már figyeltem az előrejelző applikációkat, amik már egész pontos képet tudnak adni a várható időjárásról. Egy erős hidegfronti betörést jeleztek a modellek a horgászatunk kezdetére, ami a tározón köztudottan jó fogási esélyekkel kecsegtet. A túra előtt pár nappal már megkezdtem a felkészülést mind a felszerelés, és mind a csalik terén. Erre a körülbelül 56 órás időtartamú horgászatomra az egyedien fűszeres " Red Cell " bojlit választottam 24 mm-es méretben.

28

Csalogató anyagnak ez a kolbászos golyó mellett " főtt, csípős tigrismogyorót, (xxl) fekete főtt, édes, csilis tigrismogyorót és főtt magvak egyvelegét kevertem össze. Most rendhagyó módon a kincsesi oldal egyik gombához közel eső bojlis állásán foglaltam helyet. Ez a terület nagyszerű adottságokkal rendelkezik, hiszen mögöttünk a csodás Bakony hegyvonulatai húzódnak, aminek az erdő sávja körbe öleli a vizet. Ilyen költői panorámában már csak ott lét is egy remek érzéssel tölt el, hát még az a tudat, hogy az ott tartózkodásunk bármelyik pillanatában összehozhat minket a sors életünk halával. Különösebb meder törést, platót nem véltem felfedezni. Fokozatos, ám jelentős mélyülés volt a jellemző a parttól számítva olyan 200 méteren a HOFESZ által kihelyezett bójáknál a jelenlegi vízállásnál 5,2 méteres vizet mértem. Az aljzat itt kissé iszapos volt, de ebbe megtelepedhetnek a szúnyoglárvák, kagylók és egyéb bajszosok által kedvelt természetes táplálékok, ezért nem tartottam attól, hogy a szerelékeimet ezen a részen helyezzem el. A bebójázást követően siettem kifelé a hajszálelőkéimre felfűzni a " Red Cell " bojlit. Nem volt egyszerű a tározón való közlekedés, mert az erős északi szél nagy hullámokat korbácsolt, és ez miatt sokszor becsapott csónakomba a víz.

28

A hőmérséklet is rendesen visszaesett az utóbbi hetekben szinte szakadatlan kánikulát felváltotta az őszies idő. Közel egy órán át tartott a nagy szélben a szerelékek behordása, ami után a tábor állítás következett. A halak gyorsan tudatták jelenlétüket a bójám környékén, hiszen az első kapások hamar jelentkeztek a behúzástól számítva 1-2 órára már pár szép pikkelyesnek örvendhettünk. Így újra szelhettem csónakommal a tározó tajtékzó vízét. A napnyugta hamar eljött, mert már este 8 órakor sötétségbe borult a táj. Alig, hogy besötétedett egy erős, húzós kapás törte meg az éjszaka csendjét. Nagyon erős hallal volt dolgom a fárasztása is eltartott negyed óráig, de a pontybölcsőbe fektetve már mindent értettem. A ponty testi adottságai tökéletesek voltak. Gyönyörű, hosszú nyurga jellegű formája miatt remek ellenfélnek ígérkezett. Tudtam, hogy a víztározón rend szerint nem egyedül bóklásznak a halak, ezért próbáltam minél gyorsabban visszajuttatni felszerelésemet, de mi előtt ezt megtudtam volna tenni egy újabb kapásra lettem figyelmes a másik botomon. Ez az uszonyos nem küzdött úgy, mint az előző társa, viszont komótos, lassú mozgása miatt sejtettem, hogy egy nagy példánnyal van dolgom. A szákolás is sikeresen történt és a mérlegelésnél kiderült, hogy ennek csodás, magas hátú tükörpontynak súlya: 18,7kg.

21

Nagyon örültem, hogy már az első éjszakán ilyen gyönyörű pontyok csábultak el a " Red Cell " bojlira. Így mind a két felszerelésem kint volt a parton, amiket szépen visszajuttattam a helyére némi koncentrált etetéssel. Egészen hajnali 4 óráig tudtunk aludni, amikor a kapásjelzőm újra felvillant. A tettes, pedig egy szép töves volt, ami szintén meghaladta a 10 kg-ot. A pikkelyes visszaengedése után a pompás napkeltében gyönyörködhettünk. Az északi szél még mindig kitartott, olykor tarajos hullámokat produkált. A reggeli órák a várakozás jegyében teltek, de délelőtt 10 óra felé újra megjelentek szép számmal a halak az etetésemen. Már ebéd után járhattunk, amikor alább hagytak a kapások, amiknek zöme kisebb pontyokból tevődött össze. A délutáni időszakban úgy tűnt nem tartózkodnak előttünk az uszonyosok, mert egészen 5 óráig nem volt különösebb történés. A szél is alább hagyott kitartó erejéből, amikor egyszer csak azt vettem észre, hogy valami hevesen szedi le orsóm dobjáról a damilt. A kontaktus felvétele után éreztem, hogy ismét minden erőmre szükségem lesz, hiszen ez a hal is brutális erővel küzdött. Majd 20 perces huzavonát követően nagy küzdelemben elfáradt öreg 25kg feletti amurt tarthattam a kezembe, ami egy életre szóló élményt adott. Óvatosan visszavittem a mérlegelő zsákkal éltető elemébe, majd útjára engedtem remélve, hogy egyszer újra megadatik az a szerencse, hogy útjaink keresztezik egymást. Ilyen csodás élménnyel lendültem neki az utolsó éjszakának. Bizakodtam abban, hogy hasonlóan sikeres lesz, mint az előző sötétségbe borult napszak, így mind a két szerelékemre egy-egy szem friss " Red Cell "-t csaliztam fel. Már álomba szenderültünk, amikor swingeremet valami maszatolva emelgette. Ebből gondoltam, hogy egy amur is az etetésemre tévedt. A parthoz érve a fejlámpám fényében már megpillantottam ezüst, torpedó testét. Nem adta magát könnyen, mert 5-6-szor kitört körülbelül 10 méterre a merítőtől, de végül szerencsésen zajlott le ez a fárasztás is. A mérleg több, mint 20 kg-ot mutatott. Az „ezüst nyíl” visszaengedését egy csendes időszak követte, amit annyira nem is bántunk, mert ki voltunk merülve. Más nap korán egy hűvös reggelre ébredtünk. Érezhető volt, hogy lassan valóban vége a nyárnak és helyét átveszi az ősz, amit egy-két fa lombkoronája már most jelezz. Szerelékeimet frissítettem az utolsó etapra. Megkezdtük a szedelőzködést, de közben jó volt az, hogy néhány kapás félbe szakította ezt a műveletet. Összegezve ezt a nyár búcsúztató horgásztúrámat már számtalanszor örvendeztet meg ez a nagy kiterjedésű víz egy-egy szép példánnyal, ami gondos felkészülésnek, kitartásnak, és a remek csaliknak hála most sem maradt el. Sokszor dacolni kellett, főleg a túra elején a nagy szél keltette hullámokkal, de úgy érzem ez sem számít, ha ilyen csodaszép halakat terelhet szákba az ember. Minden sporthorgásztársamnak hasonló élményeket kívánok!

" Néhány kép erről az augusztus végi Fehérvárcsurgói horgászatomról: "

22

23

24

25

27

26

 

Írta: Ifj.Berregi Attila

Carp Friend Baits Team - Barátságban a halakkal