Kis tó, nagy meglepetés

Már régóta terveztünk egy közös horgászatot a lakhelyünkhöz közeleső egyesületi vízre egy külföldön dolgozó gyermekkori barátommal. Az 1970-es években keletkezett, a kis egyesületi tavacska több évtizedes fái és szigetei jó érzéssel tölti el a magamfajta pontyhorgászt, mert az ember eltöpreng azon, hogy milyen hatalmas, öreg pontyok lakhatják.

A8,8 Havízterület elrendezése tagolt, hidakkal ívelt. A partot sok helyütt bokrok és bedőlt fák szegélyezik. Akik egy rejtélyes és vadvízi pontyozásra vágynak, azoknak ez az igazi Mekka! A túra tervezésénél szem előtt kellett tartanunk a közeledő ívást, mert szerettük volna a halakat a legnagyobb súlyban és pompában megfogni. Próbáltuk azokat a helyeket megkeresni, ahol a természetes táplálék a legnagyobb mennyiségben volt fellelhető. A választásunk két sziget oldalára és a köztük elterülő vízterületre esett.

Kis tó, nagy meglepetés

Mindkét sziget mellet egy-egy kemény kagylópadot találtuk 1m mélységgel, vízbe nyúló bokrokkal és köztük pedig egy árkot, ami 1,9m mélységével a tó egyik legmélyebb pontja volt. A tavon szoktató etetés nem engedélyezett, így az egy hétig tartó élelem bejuttatása nem zajlott zökkenőmentesen. Tervünk szerint az első napokban csak magvakkal és pellettel, majd csak kizárólag CFB bojlikkal etettünk 20, 24, 30 mm-es méretben. Az etetésünk úgy alakítottuk ki, hogy az egyik törésre CFB Full Liver, illetve Monster Fish golyókat együtt szórtuk, a másik etetésen pedig egy fűszerbomba a CFB Red Army került.
Hétfő: A horgászat megkezdése napján pár kisebb ponty örvendeztetett meg minket, de nagyon jól szórakoztunk és a közelgő hidegfront nagy reményekkel töltött el minket.
Kedd: Éjszaka a jobb oldali botom jelzője egyet csippant, gondoltam beleúszás lehetett, de inkább kimentem a sátorból, mert valami különös érzés fogott el. Pár perc múlva még egy csippanás, de most nem maradt el a folytatás, mert a hal olyan erővel húzta le a dobomról a zsinórt, hogy a kapásjelző majd felrobbant! Nyél a kezemben, próbálok zsinórt nyerni, de az ellenfelem nem enged, és csak húzza a zsinórt a dobról. Majd a botom megkönnyebbült és már gondoltam, hogy a kagylók elvágták a zsinóromat. Sajnos a 15m előtét kevésnek bizonyult. Nagyon szomorú voltam, mert biztos vagyok abban, hogy egy kivételes példány akadt a horgomra. Felszereltem a botomat, de most jócskán tekertem a kagylóálló előtétből, majd a szerelék újra a helyén.
Szerda: A reggel ismét sikerült fognunk pár kisebb halat, de csak a jobbos botommal, így elhatároztam a másik szerelékemnek egy újabb helyet keresek az etetőhajóm segítségével. A baloldali hosszúsziget tövében találtam egy gödröt, ami nem volt nagy, de mégis bíztam benne! A horog alá egy szem24 mmRed Army dumbell és egy fűszeres pop-up került, és már hajókáztam is a kiszemelt hely felé két marék bojli társaságában, amiket nem törtem el, hanem csak egy kicsit összenyomtam.

Kis tó, nagy meglepetés

Kis tó, nagy meglepetés

Fél óra sem telt el, már egy újabb szereléket kötöttem, amikor az eddig csendesen pihenő botom jelzője megszólalt, majd éktelen üvöltésbe kezdett. Azonnal reagáltam, de a hal olyan erővel húzta a botomat, hogy kettőt lépnem kellett a víz felé. Kicsit ideges voltam, mert tudtam, hogy nem engedhetek sok zsinórt; mert a sziget oldalán megtelepedett bokrok vízbenyúló ágai rengeteg kagylót rejtenek, ami egy pillanat alatt véget vethet ennek a fárasztásnak. Nem kis erőfeszítés árán végre sikerült elfordítanom a halat a szigettől és már a nyílt vizen úszkált. Sejtettem, hogy a túránk egyik színfoltja lesz ez az uszonyos. Negyed órán vagyunk túl, de a halat még nem pillantottuk meg egyszer sem, de már nem aggódtam, mert biztos voltam abban, hogy a Korda jól akadt. Egyszer csak egy hatalmas búrvány után megláttam a hatalmas testet és már a merítőben találta magát. Csodálatos sötétszürke öreg tőponty, csak ámultam, de hamar meg akartam mérni, mert kíváncsi voltam a súlyára. A mérleg nyelve 19,40 kg-nál állt meg.

Kis tó, nagy meglepetés

Fantasztikus, álmomban sem mertem volna gondolni, hogy itt ilyen halat sikerül fognom, mert a helyiek a tó edigi legnagyobjaként egy 15,60kg pontyot emlegetnek. A boldogság, amit akkor éreztem, az szavakban nem önthető. Ez a pikkelyes elgondolkodtatott, hogy csak nem Ő az egyetlen nagy lakója ennek a különleges víznek, ráadásul egy hím példány volt, ami azt jelenti, hogy a nőstény egyedek telis tele ikrával talán még nagyobb súlyt nyomhatnak. Teljesen izgalomba jöttem és újra bevetettem a csalimat, de most a horog alá egy30 mmRed Army került és mellé etetésnek szintén nagyméretű golyók. Külön figyelmet érdemel az, ahogy a csali dolgozott, mert a hal nagy mennyiségű bojlit és emellett kagylóhéjat is ürített. Csütörtök: reggelre elért minket hidegfront, ami iszonyatos dörgést, villámlást és nagy mennyiségű csapadékot hozott. Gondoltam, hogy a tegnapi fogás csak a kezdet volt. Biztos voltam abban, hogy az eső, szél rengeteg oxigént juttatott a vízbe, ami a halak étvágyára jótékony hatással lesz. Mindkét botomat újra csaliztam, olyan változtatással, hogy most nem használtam pop-upot. Az egyik készségre ugyancsak 30mm Red Army a másikra pedig Full Liver került szintén hasonló méretben. Majd mindkét szerelék a helyére került egy nagyobb mennyiségű etetés társaságában.

Kis tó, nagy meglepetés

A nap további része pihentetően kellemesen telt, nem voltam nyugtalan, mert a csalim jó helyen volt és talán a méret növelésével a szelektálás is sikerült. Hamar ránk esteledett, és a lámpafénynél jóízűen beszélgettünk és megejtettünk egy könnyű vacsorát is. Már majdnem éjfélt ütött az óra, amikor a Full Liverrel csalizott botom jelzője kettőt csippant. Az izgalomtól felpattantam a székemből és a bothoz léptem, majd abban a pillanatban féktelenül megindult az orsómról a zsinór a jelzőm alig tudta hangban követni! Egy szempillantás alatt felvettem a kontaktot a hallal, de őt ez mit sem érdekelte, mert úgy húzta tovább a zsinórt mint egy gyorsvonat. Már javában a sziget mögött jártunk mikor sikerűlt megállítanom a kirohanását. Majd öt percen keresztül mozdulatlanul álltunk a botom a végletekig terhelve, de tudtam, hogy a hal a horgon van, mert bele-bele bólintással jelezte azt. Minden végtagom remegett, nem tudom, hogy az erőlködés miatt, avagy az izgalom lett urrá rajtam, de fantasztikus érzés volt azt a hatalmas erőt érezni a másik oldalon. Egyszer csak párat tudtam tekerni az orsómon és úgy éreztem, hogy el tudtam húzni a szigettől a nyílt víz felé, gondoltam az ismeretlen ellenfelem már fárad. Majd egy újabb irányt vett és másik oldalról akarta megkerülni a szigetet, de ezt szintén komoly erő és botfeszítés árán sikerűlt megakadályoznom, és újabb pár perc elteltével már előttem körözött. A lámpafénynél már láttam, hogy egy újabb hatalmas példánnyal ajándékozott meg újra ez a káprázatos víz. Azt, hogy láthassam a hal súlyát nagy izgalommal vártam. A mérleg 18.70 kg-ig lendült ki. Nagyon boldog voltam.

Kis tó, nagy meglepetés

Kis tó, nagy meglepetés

Alig jött álom a szememre úgy örültem, és alig vártam a reggelt, hogy újra láthassam a csodálatos bajuszost. A nappal együtt keltünk és mindent előkészítettünk a biztonságos fotózásra és jópár barátom is kilátogatott a hozzánk, hogy a nem mindennapi fogást láthassák.

Kis tó, nagy meglepetés

Kis tó, nagy meglepetés

Összegzés: Egy olyan horgászat végén, ahol talán minden összejött elmondhatom, hogy megéri kitartónak lenni az egyesületi vizeken is, mert különleges szépségű öreg példányokkal találkozhatunk. Nem beszélve arról, hogy talán még soha nem volt horog a szájukban és az erejük miatt, kivételes érzés még a kisebb pontyok fárasztása is, nem beszélve a testesebb példányokról. A csali választás ismét bebizonyította, hogy a mindig a minőség jegyében válasszunk, mert ez is a sikerünk egyik kulcsa. Sokszor hallom, hogy különböző etetőbojlikat használnak arra, hogy odacsalják, a halakat az etetésre, amiknek az ára is tükrözi, hogy van pár dolog, ami kimaradt belőle. Ez nagy hiba, mert az etetésre szánt bojlinak kell a legjobbnak, legatraktívabbnak és a legjobban emészthetőnek lenni ezt mindig tartsuk szem előtt!
Mindenkinek hasonló élményeket és örömöket kívánok!

Antal Balázs
CFB Team

{fcomment}

Vonalban