Üdvözlet Sporttársak, halbarátok!

Már több hónap is eltelt az óta, mióta felvettem a kapcsolatot a CFB golyók atyjával, Horváth Csabival. Anno, a világhálón nézelődve, bukkantam rá, hogy milyen gyönyörű fogásokat érnek el a sporttársak a Carp Friend Baits csalikkal. Hát érdeklődni kezdtem... Így jutottam el Csabihoz. Már első beszélgetésünk alkalmával felcsigázott és alig vártam, hogy hajszálra fűzhessem a szóban forgó golyók valamelyikét.

Telt-múlt az idő és sajnos valami mindig közbejött és keresztülhúzta a számításaim, de a közelmúltban végül is sikerült legyúrni pár kiló bojlit CFB mixek és aromák felhasználásával. Hozzá kell tegyem, már itt, az első találkozásnál is tudtuk, fantasztikus alapanyagokkal dolgozhatunk. Hatalmas lelkesedéssel gyúrtunk, s alig vártuk az első bevetést.
Az év elején foglaltunk egy hetes pecát társammal, Eger Tiborral a pölöskei tó partján. Ennek első napja július 6-a volt. Itt sikerült először kipróbálnunk a legörgetett golyókat. Hozzátenném még azt is, hogy most először látogattunk el, erre a csodálatos vízre, mely rögtön magával ragadott bennünket. Tibi barátommal imádjuk a kemény, horgászt próbáló terepet! Pölöske pont ilyen!!!

Rövid leírás a tóról:
A pölöskei tó a tőzegbányászat nyomán alakult ki, s ennek nyomait a mai napig magában is hordozza ez a csodálatos víz. Változó vízmélység (közel 6 méter mély részek is vannak) és nagyon változatos mederfenék jellemzi a tó 146 hektáros kisebb szigetekkel tarkított vízterületét. A horgászatkedvelők tevékenységét nagymértékben nehezítik a vízfelszín felett és alatt található fák, bokrok. A fenéken találunk puha, vastagon iszappal borított részeket, illetve helyenként kevésbé iszapos, keményebb területeket is. A felszín alatt több, mélyebb ároksáv húzódik, melyek kedvelt helyei a tó uszonyosainak.

A megérkezést és a gyors kipakolást követően azonnal vízre szálltunk és elkezdődött a radarozás, helykeresés.
Közben Titi barátom szorgos kis asszonykája ponyvákat varázsolt a sátrakra.

Megtörtént a bójázás, már csak az etetés volt hátra, és természetesen a behúzás. Információnk alapján jelentős kisponty állománnyal rendelkezik a tó, így arra a döntésre jutottunk, hogy a kiszemelt helyekre, első ízben csak pár szem bojlit szórunk. Gondoltuk időnk van, előttünk egy teljes hét, várjuk a nagyot! Magokat, pelletet, dippet, pasztát mellőzve!
Négy féle gurigával készültünk a túrára: CFB RedArmy, CFB Full Liver, CFB Monsterfish, CFB Birdfood. Méreteket tekintve, nem volt nagy a választék, 20 és 24 mm-es golyók szerepeltek a palettán.
Végszerelékünk, melyet már hazai terepen, a muraszemenyei bányatavakon több alkalommal is sikeresen alkalmaztunk, egy gumis szerelék, melyet mi kicsit másképp állítunk össze, mint ahogy azt a legtöbben ismerik. A mi összeállításunkban, a szerelék gumis része, nem a horogelőke és a súly (jelen esetben kavics) között található, hanem a nehezék mögött. Úgy tapasztaltuk, hogy ennél az összeállításnál biztosabb az akadás. Íme a szerelék:

Amire jómagam mindig odafigyelek, hogy az ólom klipszet mindig visszavágom, így biztosabban leold. Kavicsot használva ez talán annyira nem fontos, hiszen ebben az esetben a gumiból egyből kifordul a kő.

Csaliként először minden botra más-más golyó került, különbféle felkínálási módszerrel.
Sajnos volt pár „zavaró tényező" ami, negatívan hatott az eltervezett taktikánkra. Választott helyünk a 7/b stéges, parti hely volt.

Jobb oldalról közvetlenül privát stégek találhatók, és az itteni pecások előszeretettel hintették az aprómagokat közvetlenül a szektorunk jobb oldali határsávja mellé. Valószínűleg ennek is volt köszönhető, hogy jómagam, aki a kijelölt vízterület jobb oldalát választottam, az első két napban csak kis testű pontyokat tudtam fogni. ( 80 dkg-tól kb. 3 kg-ig) Variálgattam, golyómérettel, felkínálással, előkehosszal, de semmi sem segített...! Addig-addig „küzdöttek", míg valahogy beforgatták a horgot... De leginkább a sima süllyedőként felkínált csalit húzták el hamar a kicsik! Tehát ezt hamar elvetettük. Ami negatívum volt, hogy hiába szerettem volna eltávolodni a szomszéd magos etetés által bevonzott kicsik elől, nem tudtam „terjeszkedni", hiszen a szektor lekorlátozott. A társam, aki a kijelölt rész bal kéz felé eső részén próbálkozott, jelentősen kevesebb kistestű pontyot fogott.
A csalik nagyon jól dolgoztak a vízben. Mind közül leginkább a RedArmy volt a befutó. A Full Liver-t nem igazán szerették a pölöskei bajszosok. A Birdfood és a Monsterfish egyaránt adott halat, viszont kicsiket. Ezen okokból kifolyólag főként a vörös hadsereget „küldtük csatába"! Leginkább hóember formájában. Kapásaink a hajnali órákban és a nappali nagy melegben voltak. Meglepődésünkre éjszaka nem igazán voltak jelentkezők.
Csalódottan tapasztaltuk, hogy rengeteg halon található valamilyen sérülés. Itt leginkább sebzett szájú halakra gondolok, de fogtunk tört farok úszójú pikkelyest is. Véleményem szerint ezek a sérülések leginkább, a nem megfelelő fárasztás és bánásmód eredményei. A kifogott halaink közül a kicsik szinte mind sebzettek voltak. Az egy hét alatt, mi azt tapasztaltuk, hogy Pölöskén, a kisebb pontyok egyből rohannak az ágak közé, a nagyok az árkokban mélyen védekeznek, és kevésbé menekülnek a sűrű fák közé. Viszont ami egyszer bemegy, azt se kikötözött csónakból, sem pedig partról nem fogja ki a horgász. És sajnos nagyon sok ilyen elvetemült próbálkozót láttunk mi is az egy hét alatt, akik igen is megpróbálják véghezvinni a lehetetlent. Úgy gondolom, ebből is adódik a rengeteg sebzett példány.Halaink érdekében szólva, nem kell kísérletezni a lehetetlennel...!
Minden megfogott halunkat óvatosan kellett fárasztanunk, hiszen láttuk, hogy rengeteg a „tépett" szájú bajszos barátunk. Összesen 6 db halvesztésünk volt Tibi barátommal. Ebből is a legtöbb leakadt.(nem kizárt, hogy a sérült száj miatt) Nos, tehát maximális odafigyeléssel tereltük szákba az uszonyosokat. Jómagam nem tudtam átlépni a 10 kilós határt sem, társam, viszont több ízben is. Pölöske megajándékozta egy 17 kilógrammos gyönyörű tükrössel, illetve volt még pár 10 kg feletti fogása. Kivétel nélkül minden jobb halunk CFB RedArmy-ra éhezett meg. Pár kép szebb fogásainkról:

Íme a 17 kilós gyönyörűség, ami Isten ajándéka volt! A történetből annyi kimaradt, hogy miközben, mi próbáltunk nyugalomban pecázni, addig szinte minden egyes nap munkálatok folytak a stégünkön épülő faházon.(ajtó, ablak, lépcső, szúnyogháló, cementlap a stégre, műszaki szemle stb.) Ezt kissé nehezményeztük és szóvá is tettük, így kárpótlásképpen maradhattunk még egy éjszakát (fél áron). J Szombat délelőtt kellett volna távoznunk, bajszos barátunk pedig szombat délután tette tiszteletét nálunk! J Kemény meló volt, igazi csapatmunka! Erős húzós kapással jelentkezett. Szintén RedArmy-ra. Rögtön csónakba és irány a hal. Sajnos fában volt a zsinór, előtét még sehol! Próbáltuk szabadítani, de hiába. Nem baj, nem adjuk fel! Megkerestük a zsinórt az akadó túloldalán! Siker! Megvan! Elharap, összeköt. Irány tovább újabb akadó... az árok oldalában. Kampóval esélyünk nem volt elérni. A merítő villásrészével tudtuk kinyomni az iszapból a gyökeret, amire a zsinór rá volt tekeredve. És innentől már közvetlen volt a kontakt a hallal! Pár perces fárasztás után, már a miénk volt!

Mindent összevetve, elmondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat ezen az egy nappal meghosszabbított pölöskei túrán. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljes mértékben elégedett vagyok (itt gondolok leginkább a saját eredményeimre J)! Ezért is döntöttük el, még visszalátogatunk e gyönyörű vízre. Biztos vagyok benne, hogy rejteget még számunkra sok csodálatos kopoltyúst! Legközelebb már szigetre megyünk, az is fix.

Ezúton szeretném megköszönni a segítséget és a maximális korrektséget Horváth Csabinak! Örülök, hogy végre CFB golyókkal csalizhattam!
Halban gazdag további szezont szeretnék kívánni minden Sporttársnak, társam, Eger Tibor és a magam nevében is!

Görbüljön Mindenkinek!

Ui.: Tiszteljük, óvjuk uszonyos barátainkat!

C&R
CFB TEAM Barátságban a halakkal

Írta:
Kocsis Szeverin

{fcomment}