A Mester és tanítványa...
Számomra a bojlis sporthorgászat egy életformává alakult ki, igaz nem tekinthetek vissza évtizedes tapasztalatokra . Alig néhány éve hódolok a „Catch & Release" jelszónak, a természet a halak szeretete, a tóparton töltött kellemes órák, napok nélkülözhetetlen, elszakadni a stresszes zsúfolt hétköznapoktól.
A halak kifogása és visszaengedése között azonban még sok folyamat lezajlik, amit a „kíméletes bánásmód" szókapcsolattal definiálhatunk. Sok ember számára akik magukat 'bojlisnak' titulálnak ez nem egyértelmű dolog. Manapság a közösségi portálokon tucatnyi fotóval videóval találkozhatunk, ahol a méregdrága felszerelés és holmik megtalálhatók, a halkímélő eszközök és helyes használatuk viszont kevésbé.. Jómagam minden esetben megpróbálok maximális odafigyeléssel és felelősségtudattal bánni uszonyos barátaimmal. Ez már a fárasztásnál elkezdődik , elítélem a szorosra állított fékkel való kemény és kíméletlen fárasztást. Nem az a cél hogy minél előbb a szákba kerüljön a horogvégre kerített vendég, a horog által okozható sérülés jelentőségének lecsökkentése a cél. A megmerítést követő percek pedig a lehető legfontosabbak.
Na de ne kanyarodjunk bele a kíméleti eszközökbe, és a kíméletes bánásmódba, hisz remélem , hogy ezt a cikket olvasó sporttársaknál ezek alap dolgok , tudnivalók és követelmények.
Mostani cikkem írásakor nem kifejezetten egy adott túrára szeretnék specifikálni, hanem a 2013. év eddigi jelentősebb sikereit és szép eredményeit bemutatni. Szűts Attila barátommal és társammal a tavalyi évben eldöntöttük , hogy a következő szezonban kimondottan egy vízre fogunk összpontosítani. Ez a víz nem volt ismeretlen számunkra, mondhatni hazai pálya, legfőképp társam számára hisz Ő már több mint 7 éve tagságot élvezhet szeretett víztározónk egyesületében. Személyem csak az idei évtől lett tag, a hosszú jelentkezési lista miatt. Mellesleg barátom által ismerkedtem meg a tóval, amiért a mai napig hálás vagyok!
Idei első horgászatunkat március végére terveztük. A hosszúra elnyúló tél és a horgászat nélkül eltöltött több hónap miatt alig vártuk hogy a tóparton legyünk. Sajnos az idő nem volt kegyes hozzánk , hóesés hófúvás és a csípős hideg nem tántorított el minket , ott voltunk a vízparton, hódoltunk a hobbinknak és csak ez volt a lényeg. A szabályzat miatt csak nappal tudtunk pecázni, az éjszakákat a tanya vendégszobáiban vészeltük át. Halat nem sikerült fognunk viszont szép téli képekkel gazdagodtunk.
A március végi télnek gyorsan vége lett, bő két hét múlva már igen csak 20 fok fölé szökött a hőmérséklet. Néhány gyors pecát megejtettünk kisebb nagyobb sikerrel. Ekkor már a májusi túrákat terveztük, hiszen lehetővé vált az éjszakai horgászat, de csak hétvégén. Furcsa szabályok lehet, hogy furcsa emberek alkották, de mi ezekhez a dolgokhoz hozzászoktunk. A tóban élő fantasztikus példányok motiváltak minket, hisz ez az öreg víz kinevelte a kapitális egyedeit!!
Első szép eredményemet május második hétvégéjén értem el. Szokásunkhoz híven a gáti részt vallattuk társammal. Ezen a hétvégén mellém állt a szerencse, négy gyönyörű 10+ os hallal és az addigi egyéni rekordomat jelentő 21.6 kilós fantasztikus tövessel ajándékozott meg a víz. Tojás, Széparcú , Kismazsi és a többi névre elkeresztelt halakat felemelő érzés volt a kezemben tartani egy fénykép erejéig.
Tojás barátunk 14,6kg-al
Már a második találkozás
Egy igazán impozáns pikkelyes 19 kg.
Egyéni rekordomnak számító 21.6 kg-os töves
Minden esetben a számomra favorit csali, a Cfb Redarmy volt a nyerő 24 és 30mm-es méretben pasztázva. Szerelékemet radarral ellátott kishajóm segítségével juttattam a 6 méteres vízbe, némi megfelelően elkészített magmix, bojli és pellet társaságában.
Nagy segítséget nyújtó etetőhajóm. Ezen a hétvégén is a közelünkben horgászott kedves ismerősünk Filakovszky Gyula és társa Andris. Gyula nagy elhivatottságot tanúsít a halak védelme érdekében, és azt rendszeresen gyakorolja is azokkal az emberekkel szemben akik nem megfelelő bánásmóddal cselekednek az uszonyosokkal.Egy igazi elhivatott teszthorgász nem kis teljesítményekkel!! Andrisnak sikerült a tó legnagyobbját matracra fektetnie, 28.9kilót nyomot a kis Mazsola.
Egy ekkora halat élőben látni, hát nem volt mindennapi dolog, örültünk horgásztársunk sikerének, és a lehűlt időnek is köszönhetően elfogyott néhány üveg ital. Én is nagyon jó hétvégét zártam, mondhatni belenyúltam a lecsóba. Attusnak sajnos nem kedvezett a szerencse, pedig volt , hogy azonos csalival egy helyre horgásztunk. Barátom szinte ugyan úgy örült a sikeremnek, sokszor jobban mint én. Segítségei nélkül nagy bajban lettem volna , a köves parton egy nagy példányt gond nélkül kiemelni és pontybölcsőbe helyezni nem egyszerű feladat. Társammal nagyon jó a viszonyunk, kölcsönös a segítségnyújtás, a korkülönbség miatt pedig néha apa fia szindróma jön létre. Mint mindenben kapcsolatban nálunk is vannak hullámvölgyek, de igyekszünk ezeket úgy kezelni hogy ne legyen rossz hatással a jövőre nézve, és minél többet tudjunk együtt hódolni hobbinknak és színesebbé tenni azokat a szürke kapástalan órákat.
Következő túráink is csak két naposra sikerültek. Pénteken munka után indulás, vasárnap kora délután pedig haza. Mindezt két hétre rendszereztük, átütő nagy sikert nem értünk el , de megint hozzám állt a szerencse és sikerült horogvégre csalnom néhány szép példányt
Barátságban nem csak a halakkal..
Június közepét írtunk, bőven 30 fok fölé csúszott a hőmérő higanyszála. Szokásos gát részi peca, kapástalanság mindenfele. Reggeli gyenge húzós kapásnak az eredménye egy újabb 20+ os halacska. Csali a favorit Cfb RedArmy pasztázva. Ismét egyéni rekordot döntöttem a 22.6 kilós súllyal és egyben a legnagyobb tükrösöm is. Ez teljesen hihetetlen volt számomra. mindkét PB-m 20 kiló fölött és nem akármilyen halakkal. Úgy éreztem hogy nagy hálával tartozok Csabinak hogy ilyen remek csalikat alkotott és 100%-ig segítőkész korrekt magatartást és hozzáállást tanúsított felém.
Ezen a hétvégén is sikerült fognom még néhány kisebb példányt. Kiváltképp örültem annak hogy ekkor már tulajdonomat képezte egy nagyon jó minőségű akciókamera, melynek segítségével még jobban meg tudtuk örökíteni a legszebb pillanatokat. A későbbiekben is nagy hasznát vettük eme remek kis eszköznek,
Ismét munkával teli monoton hétköznapok következtek. Mivel júliusban és augusztusban is engedélyezett a hétköznap éjszakai horgászat ezért minkét hónapra 1-1 egyhetes pecát terveztünk, ahol természetesen a mohás hátúak becserkészése volt a cél, némi pihenéssel összekötve.
Attus kis családja is meglátogatott minket
Júliusi túránk ismét számomra sikeredett jobban, egy csütörtöki gyenge hidegfront meghozta a halak kapókedvét. Nem fogtam hatalmas rekordot döntő példányt de sikerült hat darab 10+ os csodálatos pikkelyest lencsevégre kapni. Ekkor már a Cfb Red Livert favorizálták a halak, melyet saját pasztájába csomagoltam. A nagy méret mellett döntöttem ismét 24-30–as golyókat használtam, hóember felkínálásban. Ez a csali is remekül vizsgázott és a számomra no1. Cfb Redarmy mellett új kedvencem lett. A túránkat két nappal előbb befejeztük, a halak kapókedve igencsak alábbhagyott , plusz nekem a munkám miatt is jobb lett volna előbb hazaérkeznem, ezért is döntöttünk így.
Red Liver és Red Livert faló csodálatos pikkelyesek a teljesség igénye nélkül
A hazafelé vezető úton tervezgettük az augusztusi horgászatot. Társamon némi csalódottságot véltem felfedezni , ami kedvtelenséggel párosult. A csalik , az alapanyagok kiválóak és bizonyítottak már, az általunk vallatott víz pedig önmagáért beszél, de mégsem jöttek a sikerek Attusnak , nekem pedig annál inkább.
Eljött az augusztus, sajnos a rengeteg munkám miatt kicsit csúsztatnunk kellett a túrát. Barátom már ekkor javában nyaralt és családdal, rokonokkal összehangolt pecát bonyolított le a Dunán. Három napot várt rám és én érkeztem kelet felöl de nem pirkadatkor. Nagy nehezen szerdai nap késő délután megérkeztünk , gyenge szitálós eső jelenlétében egy nappal megelőzve minket egy erős hidegfront. Szokásunkhoz híven gáti szakasz volt a célpont, némi eszmecserét folytattunk a közelben horgászó ismerősökkel. A kiválasztott helyen többször megfordultunk már és versenykörülmények között is bizonyította adottságát a tó ezen része. Volt egy megérzésem, szokásunkhoz híven én választottam ki elsőnek a helyemet a stégen, ami annak jobb oldalára esett. Sok szép halat fogtam már ott ezért döntöttem így, viszont a megérzés pont a másik oldalra akart irányítani. Na de mindegy. Szerelékek be kishajóink segítségével és táborállítás esőben.. Társam az újdonságnak számító CFB Full Amino és CFB Smoky Fish frissen gyártott csalikkal próbálkozott, melyet úgy készített el hogy nagyon lassan oldódjanak. Ránk esteledett és megjött Attus barátomnak az a várva várt siker, megtört a jég!!! Másnap reggelig sok szép halat fotóztunk le a hűvös éjszakában, 17 kilós amur , több 10+ os ponty. A másnap reggel 7:30 kor beköszönő és keményen küzdő ,egyéni rekordot jelentő 20,4 kilós pikkelyes tettel fel az Í-re a pontot Attusnál. Nagyon örültem az Ő sikerének, és nem hittem volna hogy így belenyúl a tutiba, de Ő sem!
Ugyancsak a teljesség igénye nélkül pár szép példány:
Egyéni rekordot jelentő pikkelyes!
Számomra nem sikerült jól az éjszaka, egy halat tudtam zsákmányolni. Hosszas töprengés után úgy döntöttem hogy helyet változtatok. Nem volt egyszerű döntés hisz összeszokott csapat vagyunk és sok dologban kiegészítjük egymást , viszont nem szerettem volna hogy megszakadjon a szép fogásaimnak sorozata. Kisbuszom mint mobil tábor, biztosította a lakhelyemet a hűvös éjszakákra így kb 50-60 méterre áttelepedtem. Csalik kiválóak, Cfb Red Army és Red liver egész évben szépen adta a halakat. A szerencsémet a másnap érkező 8.2 kilós gyönyörű koi ponty hozta meg amiből tudomásunk szerint két példány található a több mint 20 hektáros tározóban.
Kapás kapás hátán halak jönnek mennek, de a nagyok nem jelentkeznek. Közben sikerült fognom egy harcsát is ami nem tudott ellenállni a dupla 24mm-es kombinációnak.
Eljött az este és most ismét mellém szegődött a szerencse. Reggelig öt halat fogtam több mint 80kiló összsúlyban!! 15,3 kilós bivaly erős tövessel indult a sor, melynek fárasztása nem mindennapi élményt jelentett számomra. 14,2 , 18.2 , 14.3 kilós csodálatos halak követték egymást. A reggeli utolsó kapásom egy brutálisan gyönyörű pocakos töves volt ami ismét átlépte azt a bizonyos álomhatárt. Egyszerűen hihetetlen, nem akartam elhinni idei évem harmadik 20+ os hala, amely egy ritka szép példány!! Örömöm határtalan volt! A Cfb Red liver 24mm + 16mm- es W popup volt a siker kulcsa , na meg persze egy jól átgondolt helyzetfelismerés néhány lapát szerencsével!
Bivaly erős töves
Közel a húszas határhoz..
Idei harmadik 20+ os halam , brutális
Attus barátommal eddigi legeredményesebb túránkon vagyunk túl, nem fogtuk tonna számra a halakat, de mindkettőnket megajándékozott több csodálatos egyedi példánnyal a kedves kis víztározónk. Most fordult elő legelőször az hogy mindketten 20+ os halat tarthattunk a kezünkben egy túra alkalmával, ezért maximális elégedettséggel zártuk horgászatunkat. Még messze a szezon vége, lassan beköszönt az igazi nagyhalas őszi időszak, amelyre nagy alapokat fektetünk mindketten, hiszen tudjuk hogy tartogat még jó néhány meglepetést és sok-sok ismeretlen uszonyos barátot kedvenc tározónk.
Minden kedves sporttársamnak és elhivatott pontyhorgásznak hasonló sikereket kívánok, és ne feledjük hogy mindegyik kopoltyús barátunk megérdemli a maximális kíméletes bánásmódot, hisz nem csak nekünk okozhatnak újból örömet, hanem horgásztársainknak és a következő generációnak is egyaránt..
Üdvözlettel: Mikó Norbert
Ide videóink, némi zenei aláfestéssel:
Summer Riport :)
{fcomment}