Sajnos idén nem jutott annyi időm a horgászatra, mint az elmúlt években. A májusi egy hetes ecsédi túrám óta gyakorlatilag nem voltam horgászni, így nagyon örültem, amikor kiderült, hogy Tomi barátommal, hacsak egy rövid időre is, de végre ki tudunk látogatni a vízpartra. Az idő ugyan rövid volt, de reméltünk, hogy matracra tudunk fektetni néhány szép bányatavi pontyot. Választásunk a Budapesthez közel eső Napsugár 2 horgásztóra esett.

A csali a tavaszi túráról megmaradt és időközben csontkeményre száradt, körülbelül 5 kg 24 mm-es CFB Redarmy és Monsterfish bojli volt némi halibut pellet és főtt magmix társaságában.

http://cfb.unas.hu/spl/647877/Friss-fagyasztott-bojli

Tomi már csütörtök délután elindult a vízpartra. Én munkahelyi elfoglaltságom miatt csak szombat reggel tudtam követni. Tudni kell, hogy ha nem sikerül együtt horgásznunk, akkor abban az időszakban folyamatos telefonos kapcsolatban vagyunk, hogy tájékoztatni tudjuk egymás az eseményekről, így bármikor, akár az éjszaka kellős közepén is számíthatunk a másik hívására. Miután megérkezett, a táborépítés, bójázás és a botok behúzása után egyből felhívott és beszámolt a körülményekről: hideg, szemerkélő eső, erős szél. Egyszóval igazi nagyhalas idő...
Az első éjszaka már fogott néhány pontyot, melyek között volt egy kicsivel 10 kg feletti

és egy 13 kg-os példány is.

Elmondása szerint másnap napközben az éjszakához képest kevesebb volt a kapás, és az átlagsúly is kevesebb volt.

Ez első igazi meglepetést a péntek este tartogatta. Én éppen egy koncerten voltam, amikor két zenekar között próbáltam hívni, hogy érdeklődjek, mi a helyzet, de nem vette fel a telefont. Gondoltam ez jó jel lehet, biztosan vízen van, és éppen fáraszt. Fél óra múlva hívott vissza, és csak annyit mondott a telefonba, hogy 16,5 kg. Nagyon örültem neki, mivel ezzel megdöntötte az egyéni rekordját. Ezt hallva már alig vártam, hogy a vízparton legyek, ezért nem sokkal később hazamentem, gyorsan bepakoltam a kocsiba és lefeküdtem, hogy pár órát tudjak aludni indulás előtt.
Másnap az éjszakázás miatt kicsit fáradtan indultam el, de amint Kiskunlacháza közelébe értem és megláttam a kisebb nagyobb bányatavakat rögtön elöntött az adrenalin és felébredtem. Amikor megérkeztem, szerencsére nem volt sok dolgom, mivel a tábor már állt, a bóják a vízben voltak.

Tomi haláról készítettünk képeket majd megnéztük ahogy szépen eltűnik a tiszta mély vízben.

Utána, gyorsan összeraktam a bottartó állvány, összeállítottam szerelékeket és a csalizás után behúztam a botjaimat. Tudtam, hogy szorít az idő és másnap délutánig szettem volna néhány pontyot matracra fektetni. Megérkezésemkor verőfényes napsütés fogadott és gyorsan emelkedett a hőmérséklet, de még mindig erős szél fújt, ami nehezítette a behordást. Kicsit tartottam tőle, hogy ez a betörő meleg front negatív hatással lesz a kapásokra, de a félelmen alaptalan volt.

A szerelékünk a szokásosnak mondható bányatavi szerelék volt. 35 mm-es főzsinór, 20 m 55-ös előtét, 180 gr-os ólom, mely kapás után rögtön szabadon futóvá válik (mivel nincs akadó a vízben, ezért az ólom elhagyása nem szükséges), 25 cm-es kagylóálló előke, 4-es méretű vastaghúsú horog.

A vízről érdemes tudni, hogy tele van kecskeköröm kagylóval. Az átlagmélység 4-5 méter körül van. több helyen 2-3 méteres púpokkal. A napsütés és a melegedő felső vízréteg miatt több bottal is ezeknek a púpoknak a tetejét horgásztuk meg. A maradék botokat, pedig egy kis befolyó közelébe húztuk. Míg a púpokon az aljzat kőkemény volt, addig a befolyónál tekintélyes ragadós iszapréteg fedte. Érdekességképpen megemlítendő, hogy több halat fogtunk a púpok tetejéről, de a nagyobb átlagsúlyúak (10 felettieket) mind a vastag iszapról jöttek.

Az etetés egyszerű volt. A kisebb példányok elkerülése érdekében nem etettünk sokat. Csak a horogcsali volt, 5-10 szem bojli és pellet, valamit egy kanál magmix társaságában. Vegyesen etettünk Monster Fish és Red Army bojlikkal.

A csalikkal kezdetben folyamatosan variáltuk. Monster Fish, Red Army, 1 szem süllyedő, 2 szem süllyedő és hóember fehér pop up-pal kombinálva. Utólag kijelenthetem, hogy a favorit egyértelműen a Red Army volt függetlenül attól, hogy milyen kombinációban csaliztunk vele.
Nem sokkal a behordás után megérkezett az első halam egy kb. 6 kg körüli ponty személyében,

melyet még jó néhány társa követett ugyanarról a púpról.

Az éjszaka folyamán több halat is sikerült fognom, köztük 2 db 10 kg felettit a vastag iszapos részről. Érdekes módon, a Tomi jelzői hallgattak ekkor.

Reggel folytatódott a kapás sorozat. Hol az egyikünk, hol a másikunk botja sült el. Érdekes, hogy a néhány nappal azelőtti hideg időhöz képest, szombaton volt legalább 25 fok. Mivel hideg időre készültünk, nem is hoztunk magunkkal nyárias ruhát ezért maradt az alsónadrág+bakancs kombináció.

A CFB csalik ismét sikeresen vizsgáztak, sok szép halat fogtunk velük.

A pontyok vegyesen érkeztek tövesek és tükrösök kb. fele-fele arányban.

Mind egészséges, erős példányok voltak.

A víz hemzseg a kecskeköröm kagylótól.

Minden betárolt hal után tele volt a pontyzsák az ürített kagylóhéjjal. Valószínűleg ennek köszönhető a kiváló kondíciójuk.

Hazaindulás előtt még beszélgettünk kicsit Gáborral, a tógazdával, megosztottuk egymással a tapasztalatainkat. Hamarosan visszatérek erre vízre és remélem akkor is ilyen sikerekben bővelkedő túráról tudok nektek beszámolni a következő bányatavi horgászatunkról is.

Üdvözlettel:
Borics Péter és Szántai Tamás
CFB TEAM - Barátságban a halakkal