Kalandozás CFB csalikkal, egyesületi vízen
Nagyon örülök annak, hogy sikerült eme festői környezetben található egyesületi tóra rálelni. Idén már több alkalommal ellátogattam erre a tóra és lassan-lassan kiismerve megfigyeltem, hogy milyen íz kombinációk és etetőanyag kell erre a vízre.
Jól előkészített etetőanyag
Mivel ezen a tavon behordós horgászat nem engedélyezett, így spomb-olással jutattam be az etetőanyagot.
Csalinak most is Red-Army-Full-livert használtam.
A tavon nagyon sok a bedőlt fa és akadósor tarkítja a medret. Sokszor félelmetes bedobni ilyen helyekre a szerelékeket, hisz nem tudhatjuk, a megakasztott hal mikor ugrik be az akadóba és azt sem, hogy sikeresen a szákba tudjuk-e terelni, de kockázat nélkül nincs siker. A halak rendszeresen látogatják ezeket a helyeket, hisz a bedőlt fáknál a megtelepedett kagylók, rovarok tökéletes táplálkozási helyet nyújtanak számukra.
Akadóval tarkított terület.
Bedőlt fák és bokrok.
Mikor először erre jártam kicsit kétkedve néztek rám a helyi horgászok. Ma már, mint visszajáró horgászt barátian üdvözölnek, mikor meglátnak, hisz nem vagyok konkurencia a számukra, csak egy fotó erejéig tartom meg a tavukban élő állomány lakóit. Mint már említettem is ez a tó egyedi, és vadregényes minden állatnak, növénynek remek otthont, biztosit.
A hattyú család is itt békésen neveli fel fiókáit.
Többi itt élő madár is szívesen szemezget az itt élő apró halakból.
Mivel elég nagy csalikat használok szelektálás végett általában dupla 20 mm-es Red-Army Full Livert alkalmazom. Ezzel tudom jól, hogy a napi kapásszámot lecsökkentem, de szeretném ezzel kiszűrni a tóban élő darabos halakat. Most is, mint eddig mindig, napkeltekkor érkeztem. Előkészítettem, bejutattam az etetőanyagot az előbb leírtak alapján. Eddigi megfigyeléseim azt bizonyították, hogy délelőtt 9-10 óra felé meg szoktak jelenni az első jobb halak az etetésemen. Ez most sem történt másképp. Az eddig itt fogott halaim mind húzós erőtől duzzadó kapással jelentkeztek. Ráemeléskor, mintha a kezemet szakítanák le, bődületes erővel törnek az akadóba. Sajnos ez által elég sok a halvesztés, de most ennél a halnál nem így történt. Sikerült kifordítanom a nyílt víz fele és onnantól kezdve már könnyebb dolgom volt. Szép finoman nem erőltetve loptam a métereket és sikeresen szákoltam.
Egy makulátlan töves érkezett.
A szája az uszonyai és az összes pikkelye épp és egészséges. Ilyenkor gondolok arra, hogy valójában ő milyen szerencsés, hogy ő itt élhet ebben a tóban békésen. Itt tartózkodásom ideje alatt összeismerkedtem egy idős bácsival, aki már az 1960-as évek óta, mikor megalakult az egyesület, tóalapító tagként már itt volt. Sokat mesélt nekem a tó történelméről és hogy milyen halakat telepítettek abban az időben ebbe a tóba és a bizton tudja és állítja, hogy több 20kg feletti ponty és amur él a tóban. Sokat beszélgettük erről a módszerről, amit én használok, ugyanis amikor ők kezdték még nem létezett ez a módszer és bizony még horgon kínálták fel a halaknak a kukoricát és a gilisztát. A vak szerencsének köszönhetően és az itt eltöltött rengeteg időnek, amit itt a hosszú évek alatt eltöltöttek bizony nem egy kapitális példány akadt már a horgukra ezzel a technikával. Beszélgetésünk alatt jobbos jelzöm ismét megszólal, és már szedi is a hal az orsómról a damilt. Ráemelek, itt már tudom, mit kell tenni. Sok vízen megfordultam már pár év alatt, de itt ezekben a vad halakban hihetetlen erő rejlik. Ezt a halamat ismét sikerült megfordítanom és szépen vontatom a part felé. Meg-megállva olykor letapad, mintha az akadónak egy darabjával együtt jönne. A part előtt már látom egy szép sötét tükrös érkezett. Az itteni halakat nem olyan egyszerű a szákba terelni, mert bizony megérzik a part közeledtét és vehemensen törnek le a mélybe. Sikeres szákolás után egy fénykép erejéig egy szép tükröst tarthattam a kezemben.
Szép tükrös.
A tó egy völgyben található, melynek a parti növényzete egyedül álló szépségeket rejt.
Árvalányhaj mező
Délután 13 óra környékén járt az idő. A két kapás után újra megetettem a helyet. Nem sokat egy 4-5 spombnyi etetőanyagot bejutattam. Megfigyeléseim alapján a következő halhullámot 14:30 fele vártam és így is történt. Szinte percre pontosan ebben az időben visszatérnek a darabos halak a tó e részére. Szép fordulásokat láttam az etetésen és már nem is csodálkoztam azon, hogy a balos ismét elfüstölt. Sajnos ezt a halamat nem sikerült kiszabadítanom az akadó gyűrűjéből. Csúszó ólmos szereléket használok, amely beakadáskor szakadáskor elhagyja a szereléket és a hal rövid 10cm-es előkével megszabadul az akadótól és a szakáll nélküli horgot lassan ki is dolgozza magából. Nem csüggedtem pedig éreztem ez is jó hal volt. Gyorsan újrakötöttem a felszerelésemet és visszahelyeztem az etetett helyre. Jobbos botomon is egy hal jelentkezett. Mint eddig mindig, ez a hal is elemi erővel küzdött, de sikeresen szákoltam. Ez is egy szép makulátlan tükrös volt.
Ismét egy csodás tükrös.
17 óra környékén nappali horgászat révén lassan-lassan pakolászni kezdtünk. Az idős, nyugdíjas bácsival még átbeszéltük az 50 év alatt amióta horgászik mennyit változtak a módszerek, csalik és a különböző etetőanyagok. Ő elmondta bizony ő még reggelente főzi a friss kukoricadarát és a kosarában ezt jutatja be a halaknak. Ők még teljesen más módszerrel tanulták a horgászatot és érdekes módon a köztünk lévő ma 50 év korkülönbség beszélgetésünk során semmivé vált és hisz közös hobbinkról a pontyhorgászatról beszélgettünk, mikor aztán ismét egy kapás törte meg a beszélgetésünket. Ho-ho mondta Pista bácsi:-,,Már megint csippog az a kütyü". Sajnos ez a halam is berongyolt az akadóba, de valami szerencse folytán kifordult belőle. Örültem neki szépen lopom, a távolságot megpillantok egy szép hosszú tövest. Nagyon örültem ismét ennek a szép egészséges halnak, melyekkel sajnos bojlis vizeken egyre ritkábban találkozok.
Ismét egy szép töves
Nagyon örülök, hogy sikerült erre a festői környezetben található lévő rátalálnom. Lehet, sőt biztos, hogy nem itt fogom meg életem rekord halát, de itt nem is az a lényeg. A csend, a makulátlan természet, amely körbe öleli ezt a tavat mindenért kárpótol. Nem utolsó sorban az itt élő halak makulátlan állapota. Következő horgászataim alatt is azon leszek, hogy felkutassam, felkeressem a hazánkban lévő eldugott, elrejtet gyöngyszemeket. Mindenkinek azt javaslom, hogy elhagyva a biztos halat adó bojlis vizeket, keressenek fel egyesületi tavakat, ahol még nem a divat az úr és olykor-olykor ismerjék meg a természet nyújtotta szépségeket is.
Ifj. Berregi Attila
Carp Friend Baits Team - A következő generáció csapata