Történetünk május elejére nyúlik vissza, mégpedig május negyedik napjára. Dávid barátom a jól megérdemelt érettségi szünetét tölti, én pedig élvezem a szabadnapot. A tóparton!! Mégpedig a Pápai Tavakon. Egy olyan pecát terveztünk, ahol minden halat meg szerettünk volna fogni ami az etetésünk környékén megfordul. Nem a méret volt most a lényeg, hanem, hogy egy jót szórakozzunk és fáradtabban menjünk haza másnap, mint ahogy 24 órával előtte megérkeztünk.

Már régóta terveztem egy Franciaországi horgásztúrát, ami idén hosszas egyeztetés és az indulás időpontjának kitűzése után végre sikerült. Az indulás napja május 20-ra, szerdára esett. Délután érkezett meg hozzám barátom Bundik Zsolt, akivel nekivágtunk a több mint 1800km-es útnak. Induláskor eleredt az eső, ami szinte majdnem az egész utunkon végigkísért minket. Csütörtök délutánra értünk a tározó melletti kisvárosba, ahol megváltottuk az engedélyt és már mentünk is le a partra. A vízhez érve kiszálltam a kocsiból és percekig csak néztem a tájat, úgy magával ragadott a látvány. Hirtelen nem találtam szavakat.

A hétvégén egy rövid, alig több mint 24 órás horgászatot sikerült végre eltöltenem a vízparton. A markeres mederfeltérképezést már egy kagylóval borított kő „kifárasztása” után sikeresnek éreztem és szerencsére ebben a halak is megerősítettek. A kezdeti néhány kisebb ponty után nagy örömömre megérkeztek etetésemre az idősebb érdeklődők is, őket láthatjátok a képeken. A túra legnagyobb hala egy szép egészséges pikkelyes 16,8 kg-mal. A csali kivétel nélkül Red Army volt.

A mostani hétvégémen igen kemény kihívásnak néztem elébe. Hazánk fölé érkezett egy nagy csapadékot hozó mediterrán ciklon, mely olykor felhőszakadás kíséretében jelentkezett. Gyors horgászat alkalmával most a friss Hibrid terméket választottam csalimnak. Sikeresnek bizonyult. A szakadó esőben mindenem átázott, de kárpótoltak a remek halak a nap folyamán.