2014 december.....

Ahogy közeledik az év vége egyre többen állítják sarokba a botokat és fejezik be a „szezont” és az otthon melegében a képeket lapozgatva elevenítik fel a melegebb napokon szerzett élményeket. Azonban ha megfelelően elszántak és felkészültek vagyunk, akkor nem okozhat gondot a hideg idő, és ha szerencsénk van akkor megfoghatjuk az év utolsó pontyait.

Az eredményes horgászat legfontosabb tényezői a kitartás, a csalikban való bizalom és a helyismeret. Ebben a szellemben már harmadik éve a CFB csalijaival vallatjuk egyesületi vizünket a jól bevált csalikkal, praktikákkal.

2003-ban fejben kezdődött minden! Addig a helyi egyesület saját kezelésű vizein horgásztam match és fedder botokkal, de kezdett idegesíteni, hogy a telepítések után két héttel már szinte lehetetlen volt  halat fogni a két horgászható tóból. Igaz, hogy volt egy harmadik is, amit elhanyagoltak: algásodott, pusztult benne a hal, de nincs rá pénz ezzel le volt tudva, úgyhogy felesleges is volt rajta horgászni!
Ezeket a dolgokat, valamint a sok horgász közelségét megunva döntöttem úgy, hogy itt a változás ideje! Jó ideje már éreztem, hogy mást akarok. Nagyobb, természetes vizet, nagyobb halakat és a csendet magam körül. Többet nem mentem ki a tóra, hanem elkezdtem a következő szezonra készülni: más víz, más módszer. A választás a Keleti-Főcsatornára estett!

Szántai Tamás barátommal a 2013-as év végére, mindketten arra az álláspontra jutottunk, hogy elegünk lett az agyon telepített „bojlis” tavakból, a zsúfoltságból, az 1 évvel előre lefoglalt időpontokból és az irreális hetijegy árakból. Eldöntöttük, hogy lehetőségek szerint a nagy vizek, főként a nagy bányatavak lesznek az első számú célpontjaink. A tavalyi - 2013-as - Pontyshow-n találkoztunk végre személyesen is Csabival és Kápolna Lacival, aki sokat mesélt nekünk Gyékényesről. Már nagyon régóta szerettem volna ott horgászni, csak a közel 300 km-es távolság miatt mindeddig nem indultunk neki.